A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kezdeményezni fogja a Pénzügyminisztériumnál (PM), hogy az érintett tárcák között induljon egyeztetés a pénzügyi ombudsmani hivatal létrehozásáról - jelentette be Schiffer Péter. A PSZÁF főigazgató-helyettese elmondta: legkorábban az őszre alakulhat ki egy olyan koncepció, amelyet egyeztetésre lehet bocsátani.

A szakmai fórumot, amely a békéltető testületek szerepét és lehetőségeit járta körül a pénzügyi-biztosítási szolgáltatások fogyasztói vitarendezésében, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) valamint az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete szervezte a felügyelet szakmai támogatásával.

A főigazgató-helyettes kifejtette: a fejlett pénzügyi kultúrájú országok jelentős részében van pénzügyi ombudsman, aki elemzi, értékeli az ügyfelek és a pénzügyi szolgáltatók kapcsolatában jelentkező problémákat, útmutatást ad a panaszok rendezésének módjáról, ha pedig nem sikerül kielégítően megoldani a problémát, maga intézkedik.

Az ombudsmannak Magyarországon is jelentős szerepe lehet a pénzügyi tárgyú viták rendezésében, mert - a hatósági szerepkört is ellátó PSZÁF-tól eltérően - nem kellene figyelembe vennie a pénzügyi intézmények egyéb (például profit) szempontjait. Az új intézmény a nemzetközi tapasztalatok szerint hatékony megoldás lehet, ugyanakkor nem helyettesíti a békéltető testületeket - mondta Schiffer Péter.

A békéltető testületeket nem pótolhatja más intézmény - hangsúlyozta Dietz Gusztávné, az OFE elnöke is a tájékoztatón. Sőt, szerepüket erősíteni kell, ismertetni tevékenységüket, hogy az ügyfelek, akik eleve vesztesnek ítélik magukat a jól felkészült, jogi képviselettel megtámogatott ellenfelekkel szemben, tudják, vannak testületek, amelyek segítenek.

Az OFE elnöke elmondta: a békéltető testületek tavaly 4.540 üggyel foglalkoztak, ezekből 356 pénzügyi-biztosítási szolgáltatásokra vonatkozott. A békéltető testületek elé kerülő pénzügyi, biztosítási panaszok jó része az elszámolásokkal függ össze, ami Dietz Gusztávné szerint közérthető elszámolások készítésével könnyen elhárítható lenne.

A másik jellemző panasztípus az egyoldalú szerződésmódosításokat kifogásolta, az OFE elnöke szerint nagy előrelépés, hogy a törvény - bár nem oldott meg mindent - ebben a tekintetben megkötötte a szolgáltatók kezét.

A biztosítási szolgáltatások területén a kgfb biztosításoknál a kárt szenvedett fél kártérítési igényének kielégítését érte sok kifogás. Dietz Gusztávné szerint ezen a téren visszalépés történt a fogyasztóvédelemben, mert ezek az ügyek jelenleg nem tartoznak a békéltető testületek elé, amin változtatni szeretnének.

Az OFE elnöke elmondta: a testületek elé került ügyekből mintegy 1.500 zárult megegyezéssel vagy ajánlással, a pénzügyi-biztosítási területen ritkábban, 50-60 esetben. Hangsúlyozta: a testületek békéltető funkciójának betöltéséhez fontos volna, hogy a másik fél - a vállalkozás - is megjelenjen a testület előtt.

Az utóbbira reagálva Gulyás Kálmán, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta: az alternatív vitarendezés minden formája önkéntes. Úgy vélekedett, a törvény jó, de az eltelt tíz év kevés volt ahhoz, hogy az alternatív vitarendezés - amivel pénzt, időt, fáradtságot lehet megspórolni - a kultúra részévé váljon, azonban egyre nagyobb szerepe lesz. A pénzügyi ombudsmani hivatal létrehozását jó ötletnek tartotta.

Schiffer Péter szerint a pénzügyi rendszer stabilitása, átláthatósága nem csupán jogszerű működést jelent, az ügyfelek elégedettsége, védettsége is fontos. Elmondta: tavaly 7.152 panasz érkezett a PSZÁF-hoz, 20 százalékkal több, mint az előző évben. Az idén május végéig 4.800 új panaszt tettek. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megszegése miatt 2008 szeptember óta kilenc eljárást indított a felügyelet, négy további ügyet a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) adott át.

A panaszok egy része jogilag nem megalapozott, de a főigazgató-helyettes szerint ezek is jelzik, hogy nincs minden rendben, például a tájékoztatás területén. A megoldás a megegyezés lehet, vagy a bírósághoz, mediátorhoz fordulhat a panaszos. A felügyeletnek is vannak lehetőségei arra, hogy a szolgáltatót a megfelelő magatartásra rábírja, de ennek jogszabályi korlátai vannak.