Miközben a parlament egyik albizottságában a kormánypárti képviselők az elmúlt nyolc év adósságnövekedésének okait nyomozzák, melynek során egykori pénzügyminisztereket - ma például Oszkó Pétert - hallgatják meg, az Orbán-kormány újabb devizakötvény kibocsátásra készül. Ennek előkészítése jegyében e hét második felében utazik egy kormánydelegáció Frankfurtba, hogy személyesen győzzék meg a befektetőket a magyar kötvények vételéről.

Legutóbb dollárkötvényt bocsátott ki Magyarország, és bár számottevő érdeklődés mutatkozott a kötvények iránt - ami a 30 éves futamidő esetében jó jel - ám arról már nem szólnak a kormány győzelmi jelentései, hogy magasabb felárat kértek a befektetők, mint korábban. Vagyis nem adták olcsón kölcsön a pénzüket.

Szakmai körök szerint jó döntésnek tűnik az eurókötvény kibocsátás a jelenlegi környezetben, de azért vannak óvatosságra intő jelek. Az értékesítés mellett szól, hogy a nemzetközi hangulat igencsak kedvező:  az országkockázatot jelölő index, Magyarország CDS-felára csökkent az utóbbi hetekben, vagyis olcsóbb lehet a kibocsátás. A kötvények, s így a devizakötvények esetében ugyanis a CDS-felára nem mellékes. Igen leegyszerűsítve: a kötvény úgy árazódik, hogy az irányadó hozamra – dollárkötvény esetében az amerikai, eurókötvény esetében pedig a német állampapírok hozamát veszik alapul – hozzáadódik a CDS indexünk, ami most öt éves távon 250 pont körül mozog. Tovább növeli a fizetendő kamatot az országprémium, ami esetünkben 40-50 bázispont.

Ezt emelte ki Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője is. Ezek alapján most egy 10 éves magyar eurókötvény 6,0-6,1 százalékos hozam mellett kelhetne el jó áron – mondja. A piacra lépés ideális időpontját többi nyilatkozónkhoz hasonlóan ő is mostanra teszi. Az elmúlt időszakban tartós javulást lehetett tapasztalni az ország megítélésben, ezt pedig ki lehet használni. Ám éppen ebből kiindulva sokan kritikaként megjegyzik: jobb lenne még várni, hiszen akkor tovább javulhatnak a feltételek, eshet a CDS-felárunk, így még olcsóbban lehetne értékesíteni a papírokat.

Németh Dávid ehhez annyit tett hozzá: figyelni kell arra, hogy a javulás üteme, dinamikája lassult, visszaesett. Ráadásul nyugodt, kiegyensúlyozott piacról továbbra sem lehet beszélni, így ha kitörne a „vihar” a nemzetközi piacokon, minden drágábbá válna és a jelenleginél csak magasabb költségek mellett lehetne megoldani az értékesítést. Ez tehát abba az irányba mozdítja a mérleg nyelvét, hogy minél előbb szerezzük be a finanszírozáshoz szükséges, még hiányzó devizakötvényeket.

Kormányzati körökből név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európai Központi Banktól kamatemelést vár a piac, ami hozamemelkedést, vagyis dráguló finanszírozási környezetet jelene Magyarország számára. Nyilatkozónk azt hangsúlyozta, hogy a belföldi fejlemények fontosak a piac számára, de azért továbbra is a nemzetközi színtér az irányadó, hogy ott miként alakul a kockázatvállalási hajlandóság.

Az ellenérvek közt szokták hangoztatni, hogy az utóbbi időben nagy lett a kínálat az eurókötvényekből. Az utóbbi időben a görögök és a portugálok is igyekeztek a piacra lépéssel, annak hírével erősíteni a bizalmat irányukba. Kritikusok szerint pedig ebben a „tülekedésben” könnyen összemoshatnak minket ezekkel az országokkal. Vagy a forrásokért folyó versen miatt - hogy vonzó legyen a „portékánk” - magasabb hozamokat kell majd kínálni. Az összes nyilatkozónk kiemelte azonban, az elmúlt másfél-két év arra ösztönözte a befektetőket, hogy már ne csak régiók, de azon belül az országok között is különbségeket tegyenek. Ezért valószínűtlennek tűnik, hogy ezekkel az államokkal egy kalap alá vennének minket.

Inkább az lehet a kérdés, hogy a bőséges kínálatban mennyi papírt hajlandó felszívni a piac. Az általunk felkínált fél-egymilliárd eurónyi kötvény azonban nem akkora tétel, hogy ne lehessen rá vevőt fogni. Ahogy az ING Bank vezető elemzője fogalmazott: „ennek el kellene mennie”.

A zsakember kitért a közelmúltban piacra dobott dollárkötvényre is. Kérdésünkre, hogy lehetett volna-e olcsóbb aukciót tartani, úgy reagált: nem volt olcsó, ez vitathatatlan, 10-20 bázispontot talán le lehetett volna még csípni a hozamokból. Ugyanakkor az is igaz, hogy az amerikai állampapírok hozamai felfelé mozdultak, tehát nagy tere nem maradt volna Magyarországnak az árazás alakításában. Éppen ezért úgy látja, a hozamok a piaci körülményeknek megfelelően alakultak. A tízéves lejáratú kötvények éves kamata 6,375 százalék, ugyanez a harminc éves papírok esetében 7,625 százalék volt. Londoni elemzői házak az eredmény láttán megjegyezték: az elmúlt év végihez képest immár sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy leminősítsék a hitelminősítők Magyarországot.