Olcsóbban húzhatja a cigány
Nem emelkednek a jogdíjak 2014-ben, legalábbis azok, amit a vendéglátósoknak kell fizetniük azután, hogy szól a zene vagy a rádió az étteremben, kocsmában, kávézóban. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület tudatta, hogy "iparági konszenzus" született a vendéglátó-ipari jogdíjakról, a korábbi évektől eltérően az Artisjus előzetes megállapodásra jutott a szakma meghatározó érdek-képviseleti szervezeteivel.
Az egyeztetéseken iparági oldalról a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz), a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) és a Magánszállásadók Országos Szövetsége (MOSZ) vett részt. 2014-re sem a szerzőknek, sem az előadóknak, sem a kiadóknak járó jogdíjak nem emelkednek. Eddig ilyen jellegű megegyezésre nem volt példa, ám a mostani egyezség nem jelenti azt, hogy csökkenne a vendéglátósok által fizetendő, a vállalkozások által igen magasnak tartott jogdíj, legfejlebb nőni nem fog.
Ma az Artisjus határozza meg, hogy egy vendéglátóhely jogdíjfizetés terén milyen kategóriába tartozik, s mennyi jogdíjat köteles fizetni a vendéglátóegység. Noha az Artisjus közleménye szerint e megállapodás hozzájárul a transzparenciához, az egész szisztéma valójában nem az. Előfordul például, hogy egy harmadosztályú éttermi kategóriába minősített hely az Artisjus szerint másodosztályú. A terület és a befogadóképesség, valamint a nyitvatartás alapján állapítják meg a jogdíjat, lényegében saját szempontrendszer szerint, amiből viszont bizonyos határokon belül lehet alkudni. Fizetni nemcsak akkor kell, ha szól a zene, hanem akkor is, ha van olyan eszköz telepítve az adott helyen, amivel ez lehetséges. Ilyen egy hangszóró vagy egy tévékészülék is, s akkor is fizetni kell, ha például csak képeket mutogatnak a tévén. A fizetendő jogdíj lényegében bármennyi lehet, egy átlagos fővárosi kávézó vagy étterem esetében 20-100 ezer forint között mozog.
A háttér jellegű élőzenei szolgáltatásoknál, például éttermi bárzongorista vagy cigányzenészek alkalmazásakor a fizetendő jogdíj az eddigi tarifa felére csökken. Ehhez a befizetőnek igazolnia kell a fellépő zenésszel fennálló megállapodását, és jelentést kell közölnie az elhangzott művekről az Artisjus felé. az Artisjus szerint ez az intézkedés segíthet abban, hogy az élőzene ismét visszatérjen a vendéglátásba. Hogy mennyire életszerű, hogy a bárzongorista vagy a cigányzenész nyilvántartást vezessen arról, milyen műveket húzott el a vendégeknek, arra a közlemény nem tér ki.
Csökkennek a magánszálláshelyek jogdíjai is: a transzparenciát erősíti, hogy a Fatosz és a MOSZ a falusi és magánszállásadókat a kedvezményes éves jogdíjfizetés felé tereli, és segítséget nyújt a további befizetőhelyek felderítésében. A szervezetek érvelése szerint fontos, hogy tisztuljon a piac, semmiképpen ne érje hátrány azt, aki jogdíjat fizet. Magyarul: a szervezetek maguk adják át a tagjaik adatait, hogy aztán a jogvédő ellenőrizhesse és fizetésre bírja őket.
A szakmai szervezetek véleménye szerint a lezajlott egyeztetések hozzájárultak ahhoz, hogy a közös jogkezelő működése és díjrendszere átláthatóbbá váljon – írja a jogvédő közleménye. Hogy erről mit mondanak a vendéglátósok, az más kérdés. A Nemzetgazdasági Minisztérium üdvözölte a megállapodást.
