A közvetett veszélyt az unióban ragadó termékek jelentik, amiket dömpingáron is jobban megéri eladni, mint kidobni - mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Kiemelte: a pontos jogszabály még nem ismert, így az érintett termékek köre sem egyértelmű. Ismertetése szerint a magyar-orosz viszonylatban a tejtermékkivitel nem jelentős. Mennyisége évente mindössze 50-100 tonna között alakul, ami értékben csupán néhány százezer euró, tehát így vizsgálva "nincs nagy probléma".

Hozzátette: ha viszont úgy nézzük, hogy a lengyel-holland-német sajtok bennragadnak az unió piacán, akkor az olyan nyomást, dömpingárat okozhat, ami gondot jelent. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy akár átcímkézett termékek is megjelennek a piacon, amit eredetileg az orosz piacra szántak. A veszteség csökkentése érdekében ezeket a termékeket elláthatják az összetételtől függetlenül akár egy olyan címkével, ami Magyarországon is jó. Ebből a szempontból a magyar hatóságoknak résen kell lenniük.

Kitért arra: a szervezet célja a tejtermelők, feldolgozók és kereskedők összefogása annak érdekében, hogy hazai termékkel tudják ellátni a piacot. Ha az eddigi erőfeszítéseknek van eredménye, az talán tompíthatja a kialakult helyzetet - jegyezte meg.

Dimitrij Medvegyev miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy az Oroszország ellen szankciókat alkalmazó országokkal szemben teljes embargót vetnek ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából.