Olajár: pánikra semmi ok!
Kitermelés Észak-Dakotában. Amerika energiafüggetlensége hatalmas húzóerő Shannon Stapleton / Reuters |
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint részben a csökkenő kereslet miatt zuhan a nyersolaj ára. Az északi-tengeri Brent alaptípus hordója a hét elején még 90 dollár volt, jelenleg novemberi szállításra csak 82,9 dollárt kell fizetni érte.
Hogy meddig tart a jó világ, azt még nem tudni. Bár az északi féltekén a fűtési szezon beindulásával automatikusan felfelé kúsznak az olajárak, drasztikus emelkedés rövid távon nem várható. Az alacsony kereslet mellett az erős dollár is ok, hisz a nyersanyagokkal dollárban kereskednek, így annak megacélozódása alacsonyabb árat eredményez.
A jövőt illetően kérdés, milyenek az euróövezet kilátásai. A defláció újabb recesszió felé vezet, vagy sikerül serkenteni a gazdaságot az Európai Központi Bank likviditásbővítő programjával? Az olajár elvben barométer a világgazdasági folyamatokról. A növekedési pályáját a napokban átrajzolta ugyan a Nemzetközi Valutaalap, a korábbinál lassabb tempót és több kockázati tényezőt jósolva, bár Amerika – s vele együtt a dollár – száguldásában ők sem kételkednek. Az olajpala és a palagáz kitermelési technológiájának köszönhetően az USA függetleníteni tudta magát a globális olajpiactól, ami hatalmas versenyelőnyt jelent számára, s felfelé húzhatja a világot is.
Az árak alakításában jelentősebb szerepet játszó Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) bár hasonló helyzetben rendre a kitermelés radikális visszafogásával reagál, most azonban úgy vélik, az nem lesz hatékony eszköz az árak emelésére. Egyelőre Szaúd-Arábia és Kuvait, a kartell legerősebb tagjai sem látják még értelmét a felhozatal csökkentésének. Az önként vállalt kitermelési kvóták betartása azonban a kisebb exportőrök számára komoly bevételkiesést hoz.
A világ kőolajellátásának negyven százalékáért felelős szervezetnél a reménysugarat most Kína jelenti, ahol szeptemberben 13 százalékkal nőtt az olajimport az egy évvel korábbihoz képest. Ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, Ali al-Omair kuvaiti olajminiszter szerint az ár akár 77 dollárig süllyedhet, de csak addig, hiszen a minimális haszonnal megfejelt önköltség alatt senki sem hajlandó a csővezetékbe pumpálni a fekete aranyat. Az OPEC-nél is nagyobb vesztes azonban Oroszország, amelynek legfontosabb bevételi forrását az olaj- és gázexport adja. A világ örülhet az olcsó olajnak. A Capital Economics közgazdászai szerint ugyanis egy tízdolláros esés a globális GDP-ben félszázalékos növekményhez vezet.
A jelenlegi olajpiaci kilátások alapján elbúcsúzhatunk a korábban jellemző 420–440 forintos üzemanyagáraktól, ami az árufuvarozás olcsóbbá válása miatt kedvező hatással van az árakra, így az inflációra is. Az amúgy is mínuszban lévő fogyasztói árindexet 0,2–0,4 százalékponttal még lejjebb viheti az alacsony üzemanyagár – tudtuk meg Németh Dávidtól, a K&H Bank vezető elemzőjétől. Piacgazdaságban az árcsökkenés kedvező hatása is begyűrűzik, így az olcsóbb üzemanyag előbb-utóbb megjelenik az élelmiszerek árában is. Erre több hónapot is várni kell majd. Az olcsóbb üzemanyag másik hatása, hogy a lakosság jobban rákaphat az autózásra, és sokan – a korábbiakkal ellentétben – télen sem teszik le az autót, ez pedig a kiskereskedelmi forgalom felfutásában mutatkozhat meg. (K. B.)