Többszörösére, 58 millió dollárról 112 millió dollárra nőtt a nyeresége egy év alatt a kisebb részben a Mol Nyrt., illetve ismeretlen, offshore tulajdonosok érdekeltségébe tartozó Mol Energiakereskedő – tavaly óta MET Magyarország Energiakereskedő – Zrt.-nél. Bár azt nem tudni, hogy pontosan mi hozta ezt a jelentős hasznot, az index.hu írása szerint elképzelhető, hogy a cég az egyik fő haszonélvezője annak a gázszerződésnek, amit a távhődíjak mérséklésére hoztak létre.  

Az Orbán-kormány 2011-ben kizárta a támogatott erőművek köréből (KÁT) azokat, amelyek egyszerre termelnek hőt és áramot. A döntés nyomán a távhős cégeknek 30-40 százalékkal kellett volna árat emelni, ami politikailag bevállalhatatlan lett volna a kormánynak.

A hosszas alkudozás után kialakult megoldás egyik eleme volt, hogy a kormány olcsóbb földgázzal látja el a távhőtermelőket, és a lakosságot, közintézményeket ellátó szolgáltatókat, így kerülve el az áremelkedést.

Ehhez az állami tulajdonú MVM előbb a biztonsági földgázkészletekből adott gázt a fogyasztóknak, majd alacsony árú, szabadpiaci gázból visszapótolja a készletet. Erre az adott lehetőséget, hogy a nyugati, holland gáztőzsdei ár (TTF) ugyanis az utóbbi években jelentősen olcsóbb volt, mint amit a hosszú távú szerződésben rögzített képlet alapján az oroszoktól kaptunk.

A problémát csak az jelentette, hogy az osztrák-magyar HAG-vezetéket, ahol be lehet hozni a nyugati gázt, az E.On Trade ellenőrizte, és mesterséges szűkület alatt tartotta, mivel az E.On az orosz gáz behozatalában volt érdekelt. Így a belföldi partnerek csak aukción vásárolhattak volna a szűkösebb gázkészletből, ami jócskán megdrágította volna az árakat.

Az állam erre azt találta ki, hogy az állami MVM-nek hozzáférést biztosít a nyugati forráshoz, az pedig majd eljuttatja az olcsó gázt a fogyasztókhoz. Azonban az állam a biztonsági készletből kivett 285 millió köbméter helyett 2,2 milliárd köbméternyi kapacitást adott a HAG vezetéken az MVM Partnernek (MVMP), és az E.On Földgáz Trade-nek (EFT). Később miniszteri rendelet többszöri módosításával a mennyiséget és az időtartamot is növelték, nemcsak a 2011–2012-es gázévre terjedt ki, hanem a következő háromra is, a visszapótlás határidejét pedig kitolták egészen 2015-ig.

A különös a történetben az, hogy az MVMP az olcsón szerzett gáz jelentős részét végül olcsón eladta egy nagyrészt offshore tulajdonú magáncégnek, a Mol Energiakereskedő Zrt.-nek (MET), akik aztán ezt szabadon értékesíthették. Ráadásul az MVMP olcsó gázt is a Mol Energiakereskedő svájci leánycégén, a Mol Energy Trade International AG-n keresztül vásárolt a HAG-ból, majd minimális profittal tovább adta a MET Zrt.-nek.

Az ügyleten a MET kaszálhatott egy nagyot, ami meg is látszik a cég könyvein: a leánycégekkel együtt számolva 2011-ben még csak 82 millió euró (akkori árfolyamon kb. 22,4 milliárd forint) volt a konszolidált adózás előtti eredménye, ez 2012-ben 165 millió euróra (kb. 49 milliárd forint) ugrott.

Kérdéses csak az, hogy miért volt szükség az MVM és a gázfogyasztók közé egy magáncéget beiktatni, illetve a MET nélkül mennyivel esett volna a távhő gázára?

Ráadásul ismeretlen a cég tulajdonosi háttere. A vállalat tulajdonosa a svájci MET Holding AG, ebben csak 40 százalékban a Mol a tulajdonos, 50 százaléka van a kajmán-szigeteki RP Explorer Liquid Fundnak, 10 százalékban pedig a svájci MET ManCo AG a tulajdonos. Az RP Explorer Liquid Fund 50 százalékos tulajdonosa a ciprusi székhelyű Westbay Holdings Ltd.

A cég 2007-ben még 100 százalékban a Mol tulajdonában állt, majd 2009-ben a felét megvette egy Normeston Trading Ltd. nevű belize-i cég, amely mögött az index szerint orosz köröket sejtettek. Az orosz sajtó szerint a Normeston Trading Limited egy bizonyos Mihail Arusztamov Transznyeft-igazgatóhelyettes és egy meg nem nevezett Lukoil-igazgatóhelyettes üzlete.

2012-ben aztán a Normeston kiszállt, részét megvette a kajmán-szigeteki RP Explorer Liquid Fund és a svájci ManCo. 2013-ban került a képbe közvetett tulajdonosként a ciprusi Westbay, valamint a szintén ciprusi Inather Trading Ltd., amely 10 százalékos közvetett tulajdont szerzett a cégben.