Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterjelölt ma a parlament négy bizottságát házalta végig. Összes felszólalásában megemlítette, hogy 1968-ban született, 1994-ben diplomázott az ELTE jogi karán.

Ezután ügyvédi és politikai karrierbe kezdett, amin, melyeken, fogalmazott, végigjárta a szamárlétrát.

1994-től először ügyvédjelöltként, majd 1996 óta egyéni ügyvédként praktizált saját kisvárdai irodájában, amely tevékenységét az összeférhetetlenség miatt májustól függesztette fel.

Politikusként 1994-ben lett a kisvárdai képviselő-testület jogi bizottságának külsős tagja, majd képviselő-testületi tag és bizottsági elnök. Ezt jelenleg is ellátja. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a bizottság a minisztérium nevével egybecsengően Kisvárda fejlesztésével is foglalkozik, vagyis már szerzett jártasságot ezen a területen.

2002-ben a megyei közgyűlés tagja lett, amely tevékenysége (hatályos önéletrajzával ellentétben) 2010-ben lezárult. Az országos politikába 2010-ben került be országgyűlési képviselőként, ahol a gazdasági bizottság tagja volt. (Ezen belül több albizottságban is részt vett, a közbeszerzésit elnökölte is.)

Mind a négy helyszínen, rögtön az elején leszögezte: nincs és nem is volt semmiféle offshore vagy akár külföldi vállalkozásban semmiféle tulajdonrésze. Ehhez képest az LMP-s és DK-s bizottsági tagokat, nemkülönben magát Seszták Miklóst is láthatólag kizárólag ez a téma hozta lázba.

A költségvetési bizottságban Szél Bernadett, a gazdaságiban pedig Schiffer András LMP-elnökök szinte szó szerint aznap megjelent cikkünkből idézve kérdezték a miniszterjelöltet offshore-jellegű ügyeiről, amire Seszták Miklós minden egyéb vagyon- vagy iparpolitikai kérdéstől különválasztva, bő választ kívánt adni. Azt, hogy – mint megírtuk – még tavaly év végén is elfogadott ügyvédi megbízást az Oxygen Wellness Kft.-től a cég kizárólagos tulajdonosa, a ciprusi Clarement Investments Ltd. és a Raiffeisen Bank közötti zálogszerződés ügyeit intézni, nem zárta ki, bár pontosan nem emlékezett rá.

Mindazonáltal leszögezte: tudomása szerint a Clarement Investments tulajdonosa ismert, hisz enélkül nem is állt volna vele szóba a bank. Szerinte így a céget nem is lehet offshore-nak nevezni. A téma kapcsán több bizottságban is leszögezte: nem támogatja, hogy állami pénz átláthatatlan offshore-cégekhez kerüljön.

Mindazonáltal szükségesnek tartotta az offshore fogalmát pontosítani. Szerinte a nem névleges tulajdonosú uniós – így például ciprusi – cégek nem nevezhetők offshore-nak.

Schiffer András ennek kapcsán emlékeztette, hogy az offshore fogalmába az alacsony adózási szándék is beletartozik. Seszták szerint ezzel óvatosan kell bánni, Magyarországra is települhetnek cégek kifejezetten az itteni alacsony adók miatt. Hozzátette ugyanakkor: ha netán ügyvédként tényleges offshore-cégek ügyeit is intézte volna, abban se lehetne kivetnivalót találni, hisz ez egy törvényes társasági forma.

A budai Oxygen Wellnesről pedig úgy fogalmazott, hogy ez a "szerencsétlen cég" igyekezett Magyarország legnagyobb wellnessközpontját létrehozni, de a befektetők már a kivonuláson gondolkoznak, mert nem bizonyult jó üzletnek.

Schiffer András felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz-KDNP-képviselők korábban igen sommásan, határozottan és többször is offshore-lovagoknak nevezték a baloldalhoz sorolt Simor Andrást vagy Bajnai Gordont a nagyon hasonló módon hozzájuk köthető ciprusi cégek ürügyén (amit nevezettek nagyon hasonló érveléssel utasítottak vissza).

A kérdezőknek is nehézséget okozott a Seszták környékén feltűnő, egymáshoz nagyon hasonló nevű cégek közötti különbségtétel.

Míg Seszták Miklós a kisvárdai Opel- és Chevrolet-szalonokat működtető Ramiris Autó százszázalékos tulajdonosa, addig az e cégben őmellette 2005–2007 között társtulajdonosként megjelenő fővárosi Ramiris Rubin Informatikai Zrt.-ben nincs része.

Igaz, ügyvédként e társaság cégügyeiben is eljárt, és Fabó György vezérigazgatóhoz kutatásaink szerint számos egyéb ponton is kapcsolódik.

A miniszterjelölt által irányított Magyar Sakkszövetségben például Fabó György elnökségi tag. A Ramiris Rubint korábbi vitatott cégügyei kapcsán megvédte, de hozzátette: ügyvédként akkor sem lenne felelős, ha a cég történetesen bármiben bűnösnek találtatott volna. (Mint megírtuk, a ma már Irisz Médiának hívott cégnél folyamatos adóvégrehajtás zajlik; Fabó György ennek kapcsán 2011-ben törvénysértéssel vádolta az adóhatóságot.)

Seszták Miklós példaként azt hozta fel, hogy attól, mert 1994-ben az ország első postarablási perében az egyik vádlottat képviselte, ő még nem rabló. (Kérdés, milyen általános jellegű "felmentést" javasol a miniszterjelölt a Ramiris Rubint birtokló, New York államban bejegyzett, szintén teljesen ismeretlen, így hasonlóképp offshore-jellegű jegyeket mutató Hammond Sales Llc. kapcsán.)

Arról, hogy felügyelőbizottsági tisztséget töltött be egy olyan – akkor ciprusi társaságok jegyezte – cégben, amelynek leányvállalatai által alapított cégek több milliárd forintos uniós támogatást nyertek, majd ezt az EU csalás elleni hivatala kiszűrte és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár ezeket átláthatatlannak minősítve tízmilliárd forint támogatást vissza is vont tőlük, Seszták Miklós úgy nyilatkozott: felügyelőbizottsági tagsága nem engedett rálátást a társaság több szinttel lejjebb lévő leányvállalataival kapcsolatos stratégiai döntéseire. Ráadásul akkor már valójában lemondott, csak a cégbíróság ezt jóval később jegyezte be. Schiffer András jogászként emlékeztette, hogy a felügyelőbizottsági tagnak kötelessége a társaság törvényességi ellenőrzése.

Seszták Miklós a négyből három meghallgatáson ironikusan utalt arra, hogy lapunk állítása szerint 1998 és 2001 között kültag volt a 2003-tól felszámolásra került nyíradonyi Balla Tibor és Bandi Bt.-ben, miközben ő ilyenről nem tud. Ellenben többször utalt rá, hogy bárkitől bármilyen részesedésével kapcsolatos megkeresést vár; "szedjenek szét".

Ehhez képest csak igen nehezen sikerült a közelébe férkőznünk, elétárva a bt. kétségtelenül az ő nevét tartalmazó cégkivonatát. Megköszönte, és ígéretet tett az ügy kivizsgálására.

Az olyan szakmapolitikai kérdések, mint az állami vagyongazdálkodás, az energiaügy, az infrastruktúra, az uniós források elosztásának tárcától elvont területe, kisebb hangsúlyt kaptak.

A jelöltet, ahhoz képest, hogy – szavai szerint – csak a múlt héten értesült a jelöltségéről, elfogadható szinten készítették fel a tárcát érintő ügyekből. Úgy általában mindennel egyetértett, amivel az eddigi Orbán-kormány, és minden területen határozott lépéseket helyezett kilátásba.

A kormányfő érvelésétől árnyalatnyival eltérve több ponton szavai az állami túlszabályozással szemben piaci szemléletet tükröztek. Többször is hivatkozott arra, hogy cégjogászként rendszeresen szembesült a vállalkozók előrehaladását állandóan akadályozó bürokratikus akadályokkal.

A megújuló energiák iránti elkötelezettségét ügyvédi és magánemberi tapasztalataival igyekezett jelképezni. A jelölt alkalmasságára a bizottságok kormánypárti tagjai igennel, az ellenzéki kisebbség nemmel szavaztak.

Burány Sándor, a költségvetési bizottság szocialista elnöke jelezte, ez nem a személynek, hanem az őt delegáló tömörülés politikájának szól.