Minden körültekintően elő lett készítve. A miniszternek küldött feljegyzésekből például pontosan lehet tudni, hogy a Magyar Közút az egyetlen vevőjelöltet nyilvános pályázaton találta. A közútkezelői tevékenység ellátásához már nem használható, családi házakkal alaposan körülépített telephelyért az MST Proimmo-Projekt Kft. 81 millió 71 ezer forintot fizet. Ami egyszerre haladja meg a várt minimális árat és felel meg a három megversenyeztetett szakértő által készített ingatlanforgalmi értékbecslésnek, és amit a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve egy igazságügyi szakértő is rendben talált.

A területet 20 éve nem használják

A felkészülés során az sem kerülte el a fejlesztési tárca vagyonpolitikai államtitkárságán dolgozók figyelmét, hogy a keszthelyi székhelyű projektcég látszólag nem szokványos vállalkozás. Feljegyzésükben megemlítik, hogy az ingatlanvásárlásra ajánlatot adó társaságban „tagként szerepel” a Belize City, Mapp Street 1. alatt működő Brannigan Corporation. Ami apró kozmetikázása a valóságnak: a cégbírósági adatok szerint ugyanis a Proimmo-Projektnek egyetlen tagja, tulajdonosa van – az is egy adóparadicsomban.

Az pedig kérdés marad, hogy a kis trükközés után az ügylethez „támogató jóváhagyást” adó fejlesztési miniszter szemét mennyire bántja az erősen offshore jellegű vevő színre lépése. Lapunk mindenesetre megtette, amit a minisztérium elmulasztott: megpróbálta kideríteni, ki áll a cég mögött. Sós Mihály, az MST Proimmo-Projekt ügyvezetője azonban nem árulta el, kik is az általa irányított társaság tulajdonosai. Rozs Attila, a Brannigan Corporation kézbesítési megbízottja is csak annyit mondott, hogy a cég külföldi befektetők érdekeltsége, s így „akár nevezhető offshore-nak is”.

Szerinte, amennyiben a telephelye eladására készülő közútkezelő ezt kéri, megadják a megfelelő tájékoztatást a Brannigan Corporation tulajdonosairól, de „ismert” nevek itt sem kerülhetnek elő. Mindezek után lehet persze azt is mondani, a balatoni ingatlanpiacon nem egyszerű túladni egy valaha munkagépek által használt, elhanyagolt telken, több száz méterre a tóparttól. Amit a Magyar Közút illetékesei alighanem meg is tapasztaltak, mert a dokumentumok tanúsága szerint a társaság 2013-ban már keresett vevőt telephelyére.

És hát a mielőbbi értékesítés mellett szól, hogy a Magyar Közút Zala megyei igazgatóságának a helyi önkormányzat már eddig is tekintélyes összegű építményadó-fizetési kötelezettséget számolt fel. Plusz, a társaság a telekkel együtt megszabadul a területen álló egyre romosabb ingatlanok nyűgjétől, így az önkormányzat „jó karbantartási” figyelmeztetéseitől. Az már más kérdés, valóban ilyen könnyen feladta-e a fejlesztési tárca az offshore-lovagok elleni harcot. Vagy a keszthelyi telephely eladása is csak egyike azoknak az ügyeknek, amelyekkel az átszervezés előtt álló vagyonpolitikáért felelős államtitkárság a hírek szerint nehezen birkózik meg.