Először vonja szövetségi szabályozás alá a fedezeti alapokat és a pénzügyi derivatívák (származtatott ügyletek) piacát az amerikai kormány, amely a rendszerkockázatot figyelő "szuperregulátort" is létrehoz, és a jövőben az államosítások is túlmehetnek szükség esetén a szűkebben vett pénzügyi szektoron. Az ezt célzó intézkedéscsomagot csütörtökön ismertette a Capitoliumon Timothy Geithner pénzügyminiszter.

A bejelentések komoly irányváltást jelentenek; a Bush-kormány a végóráiban, a G20 csoport novemberi, washingtoni csúcsértekezletén is ellenezte például a fedezeti alapok megregulálázását. Az új csomag egyben az Egyesült Államok útravalója lesz a fórum jövő heti, londoni találkozójára.

A fedezeti és kockázatitőke-alapok, a brókercégek kötelezően be kell jegyeztessék magukat a SEC tőzsde-, és értékpapírpiaci felügyeletnél, amely megerősített jogköröket kap. A származékos ügyleteket központi elszámolóházon (klíringházon) lehet majd lebonyolítani. A derivatívák, amelyeket Warren Buffett óriásbefektető a pénzpiacok tömegpusztító fegyvereinek nevezett, az általános megítélés szerint nagy szerepet játszottak a pénzügyi válság előidézésében, és az AIG óriásbiztosító megroggyanásában is.

A szeptemberben csődbe menekült Lehman Brothers példája nyomán új felügyeleti mechanizmus figyeli majd az indexalapokkal szembeni, spekulációs célú támadásokat. A pénzügyi tárca olyan jogszabály kidolgozására is készül, amely nagyobb tőkefedezet követel meg, amellyel a bankok megsegíthetik önmagukat a válságidőkben. Kibővítik annak lehetőségét, hogy az állam szükség esetén magához ragadjon nem bankstátuszú pénzintézeteket is, vagyis olyanokat, amelyekre a szövetségi betétbiztosító, az FDIC jogköre jelenleg nem terjed ki. Ez a bankok holdudvarában kialakult árnyékbankrendszer miatt vált egyre inkább indokolttá.

A "szuperregulátor" korábban is felmerült elképzelés; a Bush-kormány a Fednek, a szövetségi tartalékbanknak szánta ezt a szerepet. Geithner nem fogalmazott teljesen egyértelműen, hogy ki láthatja el a rendszerkockázatot figyelő feladatot, de világossá tette, hogy egy ilyen ügynökség helye nem a pénzügyminisztériumban van, továbbá a legégetőbb döntéseket nem egyedül, hanem más szervezetekkel együtt kell meghoznia.
 
Geithner előző nap némi vihart kavart a dollárra, mint a világ vezető tartalékvalutájára tett megjegyzéseivel. Egy fórumon kérdésre megfontolandónak nevezte az elképzelést, amelyet Zhou Xiaochuan, a pekingi jegybank kormányzója dolgozott ki a Nemzetközi Valutaalap pénzneme, a különleges lehívási jogok (SDR) globális megerősítésének céljával. (A valutakosárban a jelenlegi ciklusban az euró 44, a dollár 34, a jen és a font pedig 11-11 százalékos súllyal szerepel.)

A Pekinget jól ismerő, kínaiul folyékonyan beszélő Geithner később, miután a kijelentés megzavarta a pénzpiacokat, pontosított, és kiállt a dollár vezető tartalékvaluta-szerepe mellett.

Barack Obama elnök keddi sajtókonfernciáján egy mondattal intézte el az erre vonatkozó kérdést: "Nem hiszem, hogy szükség van globális valutára".