Obama nekimegy a hitelminősítőknek

Az amerikai kormány be akarja perelni a Standard & Poor's-t, azt állítva, hogy a hitelminősítő 2007-ben csalárd módon magasra értékelt egyes jelzálog-fedezetű hitelkötvényeket, amelyek később bedőltek, és ezzel hozzájárultak a 2008-as pénzügyi válság kialakulásához. Ami biztos: ha lesz per, abból mi közvetlenül nem profitálhatunk.

Ez az első eset, hogy Washington a pénzügyi válsággal kapcsolatban eljárást kezdeményez valamely nagy hitelminősítő ellen. Az NPR közszolgálati rádió szerint Washington azután döntött a pereskedés mellett, hogy a céggel megszakadtak a tárgyalások a jóvátételről.

A Standard & Poor's (S & P) tulajdonosának, McGraw-Hillnek a papírjai az 1987 októberi tőzsdei összeomláskor estek utoljára akkorát, mint hétfőn, amikor is 50,30 dollárra zuhant vissza a kurzus. A hitelminősítő visszautasította az amerikai kormány vádját, alaptalannak nevezve azt. 

Az S & P közlése szerint az igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a céget, hogy a jelzálogadósság minősítése miatt polgári peres eljárást akar kezdeményezni, a kormány részéről büntetőjogi vádak nem merültek fel. A Bloomberg értesülései szerint az igazságügyi tárca az 1989-ben meghozott, a megtakarítási és hitelezési intézményrendszer stabilizálásáról és reformjáról szóló törvény alapján akarja beperelni a hitelminősítőt. Erre való hivatkozással még nem indítottak pert az Egyesültr Államokban.

Az S & P szerint a kormányzati döntés "figyelmen kívül hagyja" azt a tényt, hogy a cég a kockázatos jelzáloghitelekkel kapcsolatban ugyanazokat az adatokat vizsgálta, mint a többi piaci szereplő, valamint az amerikai kormány tisztségviselői, akik 2007-ben nyilvánosan kijelentették, hogy a másodlagos jelzálogpiacon felmerülő problémák hatása korlátozottnak tűnik.

Közleményében az S & P "mély sajnálatának" adott hangot amiatt, hogy egyes értékpapírok minősítésénél "azokban a viharos időkben nem tudta teljességgel előre látni a gyorsan romló körülményeket az Egyesült Államok jelzáloghitel-piacán."

Az S & P, a Moody's és a Fitch Ratings hitelminősítőket azzal vádolják, hogy hozzájárultak a válsághoz, mivel AAA osztályzatot adtak olyan, összességében több ezermilliárd dollárt érő, kockázatos értékpapíroknak, amelyek fedezetét másodlagos jelzáloghitelek biztosították. Ezek a papírok az ingatlanpiaci buborék kipukkadása és a lakáskölcsönök törlesztésének elmaradása miatt nagyon elértéktelenedtek, az amerikai bankok pedig több tízmilliárd dolláros veszteséget szenvedtek el.

A Moody's Investors Service hitelminősítő cég anyavállalatának, a Moody's Corporationnek a részvényei hétfőn 11 százalékot estek. A hitelminősítők szava világszerte meghatározó az értékpapírok hitelét illetően. Bírálóik szerint a hitelminősítők tevékenységét belső összeférhetetlenség jellemzi, mert ugyanazok a cégek fizetnek szolgáltatásaikért, mint amelyeknek a termékeit osztályozzák.

A hitelminősítési rendszer átalakításának szükségességével a válság óta kiemelten foglalkozik az amerikai törvényhozás, tekintettel arra a 2100 milliárd dolláros veszteségre, amit az elértéktelenedett, de ennek ellenére kiváló, vételre ajánlott minősítésű eszközök okoztak, amelyeket a bankok hitelminősítői közreműködéssel tonnaszám sózhattak a gyanútlan befektetőkre.

A parlamenti vizsgálóbizottságok egyértelműen kimutatták a hitelminősítők felelősségét a válság kialakulásában, amely a 2009 júniusáig húzódó recessziót eredményezett a világ legnagyobb gazdaságában.

A másfél éves súlyos recesszió máig érezteti hatását, hiszen az akkor elveszített8,74 millió állásból eddig csupán 3,23 milliót sikerült visszaszerezni. A válságot megelőzően 5 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte az amerikai gazdaságot, szemben a jelenlegi 7,9 százalékkal.

Két szövetségi államban az ügyészség már beperelte az S&P-t azzal, hogy a profitszerzést a pontos és akkurátus hitelminősítés szempontjai elé helyezte. Illinoisban 2012 januárjában indult a per, melyben Lisa Madigan főügyész citálta bíróság elé az S&P-t, hogy az szándékosan nem vett tudomást a jelzáloghitellevelek mögött megbúvó egyre fokozódó kockázatokról, s ezzel az eszközök minősítését megrendelő bankok számára megkönnyítette az értékpapírok forgalmazását, mivel a megtévesztett befektetőknek akkor nem volt okuk arra, hogy kételkedjenek a hitelminősítői besorolásban.

A legutóbbi, novemberi hetedikei tárgyaláson a védelem a szabad véleménynyilvánítás alkotmányban garantált jogára hivatkozva kérte a kereset elutasítását, de ennek a bíróság nem tett eleget. A következő tárgyalást március 26.-ra tűzték ki.

Egy korábban, 2011. szeptemberében lezárt ügyben az akkori ohiói főügyész Richard Cordray perelte az S&P-t, a Moody’s-t és a Fitch-et azzal, hogy rossz és felelőtlen hitelminősítéseikkel öt közalkalmazotti nyugdíjalapnak okoztak tetemes kárt. James L. Graham bíró a két éve zajló per lezárásaként felmentő ítéletet hozott, mondván a hitelminősítők “előzetes véleményt” fogalmaztak meg az eszközök vizsgálatakor, azt az alapkezelőknek nem volt kötelességük figyelembe venni, amikor befektetéseikről döntöttek, éppen ezért a hitelminősítőket emiatt nem terheli felelősség. Múlt decemberben a fellebbviteli bíróság egyhangú döntéssel megerősítette az első fokon hozott ítéletet.

Ezzel szemben egy ausztrál bíróság tavaly novemberi ítéletében kimondta, hogy az S&P megtévesztette a befektetőket azzal, hogy a lehető legjobb minősítéssel látta el viharos gyorsasággal elértéktelenedő papírokat a válság idején. A bíróság két, még 2006-ban kibocsátott átstrukturált adósságcsomag esetében látta ezt bizonyítottnak. Arról nincs hír, hogy a per konkrét kártérítési kötelezettséggel járt volna az S&P számára.

Magyarországnak semmilyen előnye sem származna egy esetleges olyan, az Egyesült Államokban meghozott ítéletből, amelyben a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítőt bűnösnek találnák a hitelválság kirobbanásában játszott szerepéért és kártérítésre köteleznék – tudtuk meg Deák Dánieltől, a Budapest Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Intézetének professzorától.

Egy másik országban hozott ítélet sikerére hivatkozva a magyar állam nem indíthat pert a hitelminősítő ellen, már csak a két ország jogrendszerében lévő különségek miatt sem. Mindez a professzor szerint egyelőre csak elvi fejtegetés, esélylatolgatásnak addig helye sincs, amíg a világossá nem válik, hogy az amerikai kormány keresetében pontosan mi szerepel.

Jogcím, pontosan meghatározott igény, kártérítés kérése a legalapvetőbb tételek, amelyeket ismerni kell ahhoz, hogy állást lehessen foglalni az ügyben – mondta Deák Dániel.

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.