Birta János, a Vérosz elnöke elmondta: az évi 1500 tonna húskészítményt előállító feldolgozó egymilliárd forintos költségből épül, s további 7 milliárd forint befektetésével vágóhidat, takarmánykeverőt és öt központi tenyésztő telepet hoznak létre a Sonkádhoz közeli Csaholcon, Csegöldön, Gacsályban, Kölcsén és Magosligeten.

Sonkád környékének szatmári településein összesen 200 betéti társaság foglalkozik majd a tenyésztéssel, 6 ezer tonna nyúl exportálásához már rendelkeznek megrendeléssel is az orosz piacról, míg 1500 tonnát feldolgozva Nyugat-Európában szándékoznak értékesíteni.

Az üzemben kétszázan jutnak állandó munkaalkalomhoz, s készítenek majd a piacon keresett terméknek számító pácolt nyúlgerincet, továbbá nyúlvirslit, mortadellát, párizsit és pástétomot.

További 2300-an a felépülő vágóhídon, a takarmánykeverő üzemben, valamint a logisztikai, szállítmányozási létesítményrészben, illetve a nyúltenyésztői hálózatban és a takarmánynövények termesztésében vesznek részt.

A tenyésztést 450 anyaállat kihelyezésével kezdik, s az állományt a szaporulattal 90 ezer darabosra növelik majd. Sonkádon és környékén a Vérosz Vállalkozói Integrátori Programjában a Pannon fehér fajtájú nyulat nevelik, s dolgozzák majd fel, amelyet a Kaposvári Egyetem kutatói tenyésztettek ki.

Birta János arról is szólt, hogy elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű, a munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó álláskeresőket kívánnak bevonni a tenyésztői programba. Valamennyien önfoglalkoztatók lesznek, s nemcsak a leadott állatok felvásárlási árából jutnak jövedelemhez, hanem részesednek az elért feldolgozói-kereskedelmi nyereségből is.

Bandics Zsigmond, Sonkád MSZP-s polgármestere az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a tiszaháti térségben élők számára nagyon fontos a nyolcmilliárdos befektetéssel megvalósuló nyúltenyésztői-feldolgozói program, hiszen 25-30 százalékos jelenleg is a munkanélküliség a környéken.