A magyar nyugdíjasok több mint fele 50-100 ezer forintot kap havonta, a legtöbben a 70-80 ezres sávba tartoznak. Eközben a hazai nyugdíjtoplistát ötfős csapat vezeti, az élen az áll, aki kétmillió forint feletti összeget vesz fel minden hónapban.

A magyar nyugdíjtoplistáról beszámoló Világgazdaság sem említ, nem említhet neveket, noha az egymillió forintot meghaladó nyugdíjban részesülő öt honfitárs kilétére bizonyára sokan kíváncsiak. Annyi tudható csak, hogy a több százezres nyugdíjat jellemzően úgy lehet elérni Magyarországon, ha jóval az öregségi korhatáron túl igényli valaki az ellátást, és mindvégig magas volt a keresete. A legmagasabb nyugdíjat azok kapják, akik 75-80 évesen vagy még idősebb korban mennek el nyugdíjba.

A magas nyugdíjat élvezők táborát 2013 óta a járulékplafon eltörlése is gyarapítja, azóta a jól keresők is a teljes jövedelmük után fizetik a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, cserébe magasabb nyugdíj jár. A módosítás óta mintegy 200 ezer öregségi nyugellátást állapítottak meg, ebből mintegy 250-300 esetben játszhatott szerepet a járulékfizetési felső határ eltörlése, ezek a nyugdíjba lépők 350 ezer forint feletti havi ellátással vonulhattak vissza. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adataira támaszkodó cikkből kiderül, hogy fél- és egymillió forint közötti ellátást 225 nyugdíjas kap, 400 ezer és félmillió forint közti összeget 839-en, 300–400 ezer forint közöttit meg csaknem 11 ezren.

Sokan, több mint 105 ezren részesülnek 200–300 ezer forint közti ellátásban, 822 ezren 100–200 ezer forintban, több mint egymillióan 50–100 ezer forint közti összegben, közülük sokan az alsó sávhoz közel, vagyis éppen csak nem esnek bele a jövedelmi szegények havi 59 ezer forint alatt keresők csoportjába. Több mint 72 ezren kénytelenek 50 ezer forintnál kevesebb ellátásból kijönni.

A Világgazdaság cikkéből kiderül, hogy a nyugdíjba menők átlagosan közel 90 százalékát kapják utolsó fizetésüknek Magyarországon, ami hasonló az osztrák és a holland rátához, és jóval meghaladja a 71 százalékos európai uniós átlagot. Ez a magyar színvonal nem tartható fenn az idősek számának növekedése és az aktív népesség fogyása miatt, a 2040–2050 körül visszavonulóknak jóval alacsonyabb állami nyugdíjakra kell készülniük - derül ki az írásból.