Nyomorból a csúcsra: így futott be a Google-vezér

Sundar Pichai, a Google indiai származású új vezére nem a semmiből került elő, az utóbbi időben már Larry Page mögött volt a cég második embere.

Pedig az indiai születésű, s az egyetemet is ott végző szakember családja gyerekkorában olyan szegény volt, hogy sem tévéjük, sem autójuk, sem telefonjuk nem volt. A további tanulmányait már Amerikában végző vezető óriási karriert futott be 2008 óta, amikor egyszerű menedzserként bemutatta a Chrome böngészőt, amely hatalmas fiaskó is lehetett volna.

A Chrome apukája, Sundar Pichai
A Chrome apukája, Sundar Pichai
Robert Galbraith / Reuters

A konkurencia, a Microsoft és a Firefox megpróbálta nevetségessé tenni a bemutató napján egy vicces képregénnyel, amely kifigurázta a Chrome addig szokatlan funkcióit. Ám Pichai és akkori főnöke azonnal válságstábot állított fel, s minden részlegtől a legjobb emberekkel újragondolta a gyenge pontnak minősített funkciókat.

A Google sikere ebben a gyors reagálásban, a tiszta koncepcióban, az agyak hasznosításában és természetesen az agresszív stratégiában rejlik – a kutatás és az innováció mellett. A böngésző útjának eleje döcögős volt, de végül óriási siker lett. Pichai stratégiai meglátásai mindig rengeteget adtak a céghez: a Chrome-ot népszerűvé tette, hogy nyomon követi a felhasználók szokásait, s erre alapoz a hasonló nevű operációs rendszerben is – ez még nem futott be.

Pichai e fejlesztés előtt a Google-eszköztárakért felelt, de csakhamar rájött: ha nagyra nőnek, a böngészők fejlesztői egyetlen döntéssel megfojthatják a céget, ha kirakják belőle az eszköztárukat. Amikor a Microsoft 2006-ban frissíteni készült a böngészőjét, Pichai világvége-szituációt vázolt fel a Google vezetősége előtt: a redmondi óriás kiteheti őket a webes bizniszből, ha úgy módosítja az Explorert, hogy ne fusson rendesen a Toolbar. Azonnal bele is vágtak a Chrome böngésző fejlesztésébe – ma már ez több milliárd felhasználót jelent a cégnek, igazi pénztermelő gépezet.

Agresszivitás? Baki?

Az Alphabet nevet – ezt adták a Google új holdingcégének – már a BMW és a Wall Street is használja – a világ most azon nevet, hogy Larry Page alapító biztos elfelejtette kiguglizni a holdingcég kívánt nevét a döntés előtt. Egy perc alatt meg lehetett volna tudni, hogy az Alphabet.com a BMW egyik autóipari fejlesztésekkel foglalkozó angliai leányáé. Ilyen néven működik befektetési alap New Yorkban, s a New York Times azt is kiderítette: a BMW nem akarja eladni a nevet. Sok szakértő azonban megjegyzi: sokkal valószínűbb, hogy a Google alapítói tudtak erről, csak éppen kicsit sem érdekelte őket. Elvégre ők elég nagyok, s meglehetősen agresszívek is, ha egy másik piaci szereplőről van szó.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.