Ötvenmillió forintos verseny- és harmincötmillió forint eljárási bírságot rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Spar áruházláncra. A GVH 2010-ben a kereskedelmi törvény alapján indított versenyfelügyeleti eljárást a Spar beszállítóival szemben alkalmazott ún. teljesítményarányos bónusz (TAB) vizsgálatára. A vizsgálat során a GVH megállapította, hogy a Spar csak abban az esetben forgalmazta adott beszállító termékét, ha a beszállító elfogadta, hogy a vállalkozás a TAB formájában utólagosan árkedvezményt érvényesít, azaz a Spar így a beszállítói ár egy részét visszatarthatta. 

A GVH szerint a kereskedelmi törvény alapján a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedők egyrészt nem írhatnak elő egyoldalúan díjakat a beszállítóikkal szemben, másrészt kedvezményrendszerük feltételeit kötelesek indokoltan kialakítani.

Márpedg a GVH álláspontja szerint egy ilyen kedvezmény akkor indokolt, ha emellé a kereskedő a termék puszta forgalmazásán túlmutató szolgáltatást is nyújt. Ilyen lehet például egy olyan bónuszrendszer, amikor a kereskedő az eredetileg tervezett mennyiségnél jóval többet tud értékesíteni, és az ilyenformán eladott portékára valamiféle bónusz-visszatérítést kér. Azonban a GVH szerint a Spar által érvényesített TAB-ben semmiféle ilyen, külön eladásösztönző elem nem volt, a Spar tisztán a termékek normál értékesítéséért számított fel díjat a beszállítóknak.

A bírságon túlmenően a GVH kötelezte a Spart arra is, hogy szüntesse meg a TAB stabil részének, továbbá dinamikus részének a célforgalom el nem érése esetére történő alkalmazását.

A GVH ezen felül úgy ítélte meg, hogy az eljárás során a Spar indokolatlanul tartott vissza információt a GVH-tól, így a versenybírság mellé 35 millió forint eljárási bírságot is kirótt a cégre.