Nem lehet elégszer ismételni a tavalyi év egyik legdöbbenetesebb felmérését, mely szerint hiába tették le a záróvizsgát, a hallgatók 30 százaléka nyelvvizsga hiányában nem kapott diplomát. Az elmúlt évben közel 40 ezer végzett főiskolás és egyetemista csak középfokú végzettségüknek megfelelő munkahelyen tudott elhelyezkedni, a nyelvvizsga- vagy a használható nyelvtudás hiánya miatt. Ez pedig azt is jelenti, hogy a felsőfokú tanulmányaikra fordított adóforintok, csakúgy, mint az egyén befektetése, majdhogynem hasztalan volt.

Nyelvvizsgára készülve

- A megoldás kézenfekvő volna, de sem az oktatási intézmények, sem pedig a diákok nem fordítanak kellő energiát a megvalósításra - ezt már Lengyel Zsuzsánna, a Gábor Dénes Főiskola főtitkára mondja. Egy tavalyi, a digitális írástudással foglalkozó szakmai rendezvényen Drajkó László, a Microsoft Magyarország vezérigazgatója vázolt hasonló problémát, nevezetesen: a tudásalapú gazdaságban nem pusztán a digitális írástudás hiánya jelenthet nehézséget az egyén boldogulásában, hanem a nyelvtudásé is.

A képességek hiánya azonban nemcsak az egyén problémája, hanem az egész gazdaságé is - tette hozzá, hiszen azok megléte a tudásalapú gazdaságokban a versenyképességünk kulcsa. Az Eurostat közelmúltban készült felmérése szerint a magyarok háromnegyede csak az anyanyelvét ismeri, de az unióban is mi beszélünk a legkevesebben idegen nyelvet, pedig a külföldi cégeknek nem elég a szakértelem, az alkalmazottaknak angolul is prezentálni kell.

A probléma fő oka Lengyel Zsuzsánna szerint a bolognai rendszer bevezetésével járó megszigorodott a feltételrendszer. 2006 óta mindenhol középfokú nyelvvizsga kell a diplomához, ami a szakember szerint nem a kívánt eredményt érte el. Nem nőtt a nyelveket magabiztosan beszélők száma, viszont sokan olyan élő, de használhatatlan nyelvekből tettek nyelvvizsgát, mint az eszperantó, vagy a lovári. Ezekre költeni azonban fölösleges, sok helyütt már el sem fogadják őket.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete épp ezért régóta a törvény megsemmisítését szorgalmazza, mondván a felsőoktatásban nem megfelelő a nyelvtanítás, a vizsga megszerzése pedig aránytalanul nagy terhet ró a családokra. Ma egy magánóra 1500-4000 forint között van, az intézmények legkedvezőbb óradíjai is 400-600 forint körül alakulnak, így azzal számolva, hogy egy középfokú nyelvvizsgához mintegy 1000 óra tanulásra van szükség, a nyelvvizsga akár 4 millió forintba is kerülhet a családnak.

Lengyel Zsuzsánna szerint ugyanakkor a probléma már a középiskolás évek alatt jelentkezik: az egyetemi nyelvoktatásnak már nem a nyelv alapjainak megtanítása a célja, hanem a szakmai nyelvismeret oktatása, ám ez sok esetben pont azért nem lehet sikeres, mert a diákok nem elég stabil képességekkel érkeznek a felsőoktatásba. Épp ezért a Gábor Dénes Főiskola nemcsak önálló szakmai nyelvvizsga-központot hozott létre, de az elsőévesek képességeit ingyenesen felméri, s még a tanulmányok megkezdése előtt - szükség esetén - ingyenesen és személyre szabottan szintre hozzák a diákokat.

- Sok esetben a hallgatók hozzáállásával is probléma van, azért nem tanulnak megfelelően nyelvet a középiskolában, s sokszor a hallgatói évek alatt sem, csak az utolsó egy-két évben közvetlenül a záróvizsga előtt döbbennek rá a lemaradásukra - mondja a főtitkár: hozzátéve: a tanulás ekkor már majdnem késő, mert hamar munka ritkán jó.

- Országos szinten, a központi módszertan alapján végzett pályakövetés is segít feltérképezni, milyen hátrányokat okoz a munkaerőpiacon a biztos nyelvtudás hiánya - mondják a szakemberek. Ezek közé tartozik, hogy beszűkülnek a szakmai felkészülés lehetőségei, a posztgraduális képzések választéka, s a mobilitás is, hiszen a fiatalok nyelvtudás hiányában nem elég magabiztosak, s tartanak a külföldi lehetőségektől. Pedig az pont a tapasztalatszerzést és az extra tudást jelenti számukra. Hogy csak egy konkrét példát említsünk: a biztos angol háttér nélkül a fiataloknak esélyük sincs hatékonyan használni az olyan karrier célú közösségi hálózatokat, mint például a LinkedIn.