A villamosenergia-fogyasztás egyik legfontosabb jellemzője, hogy mindkét irányban összefüggést mutat a szélsőséges hőmérsékleti értékekkel – közli elemzésében a GKI Energiakutató. A téli időszakban magasabb a világítási, melegvíz-ellátási, fűtés- vagy fűtésrásegítési igény. Ugyanakkor az elmúlt 10 év havi átlagait vizsgálva már egy nyárközepi „púp” is kivehető.

Míg a téli időszak hideg időjárásához kapcsolódó villamosenergia-fogyasztás változásában a fokozatosság, a mérsékelt fel- és lefutás figyelhető meg, addig a tartós kánikula miatti hűtési igényhez – a legmelegebb nyári hónapokban –csupán néhány hét köthető. Ez pedig az elmúlt évek statisztikái alapján döntően júliusban tapasztalható. Az elmúlt 10 év havi átlagos villamosenergia-igényének lefutása alapján a legmelegebb, júliusi hónap villamosenergia-fogyasztása a szomszédos hónapokénál mintegy 6,5 százalékkal volt magasabb.

A nyári villamosenergia-fogyasztás jellemzően továbbra is alacsonyabb a télinél, a rövid idejű csúcsok azonban már akár néhány éven belül meghaladhatják a télieket.

A GKI Energiakutató számításai szerint a nyári időszakban a 25 Celsius-fok feletti tartományban 1 fok napi átlaghőmérséklet-emelkedés körülbelül 60 megawatt (MW) napi terhelésemelkedést, azaz napi szinten kb. 1,4 gigawattóra (GWh) villamosenergia-igénynövekedést jelent. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján a főváros külterületén hétfőn a hőmérséklet napi középértéke 27 fok volt. Ez 9,2 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag, ami így körülbelül 13 GWh villamosenergiafogyasztás-többletet okozott a rendszerben.

Ez a többlet egy körülbelül 3 ezer lakosú magyarországi település éves villamosenergia-fogyasztásával, illetve a Paksi Atomerőmű 7 órányi, vagy a teljes hazai szélerőműpark 8 napi termelésével egyenértékű – hangsúlyozza az intézet.

Az emelkedő nyári csúcsok nem veszélyeztetik a biztonságos villamosenergia-ellátást – szögezik le. Magyarországon jelenleg mintegy 9 ezer MW erőművi kapacitás biztosítja a folyamatos ellátást, a csúcsfogyasztás pedig nem nagyon haladja meg a 2007. nyári 6320 MW-s maximumot. Ffőként most, mivel a válság hatására visszaesik a gazdasági teljesítmény. Tehát bőven van tartalék a rendszerben. Ráadásul az utóbbi évek során – különösen a nyári időszakban – a fogyasztás sem teljesen magyarországi forrásokból származik, hanem annak legalább 15-20 százaléka olcsó importból – hívja fel a figyelmet a GKI Energiakutató.