Ennek érdekében az EKB havi 60 milliárd eurós keretösszeggel kötvényvásárlási programot indít, amelyet várhatóan egészen 2016 szeptemberéig fenn kíván tartani. A gazdasági növekedés görcseit feloldó lazítási program hasonlatos az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által 2011-ben elindítotthoz (QE3). A Fed tavaly év végén vezette ki a maga QE3 kódon futó programját, amelynek keretében havi 85 milliárd dollár értékben vásárolt fel kötvényeket a piacról, bőséges likviditást teremtve ezzel. Ott az eredmény meg is látszott: az Egyesült Államok gazdasága 3 százalék feletti ütemben növekszik, nagy mértékben a Fed tőkeinjekciójának köszönhetően, a pénz nagy része ugyanis gazdaságélénkítő programokban, banki hitelezésben talált helyet magának, azaz aktívan hozzá tudott járulni a világ vezető gazdaságának gyors megerősödéséhez.

A stafétát a Fedtől az évtizedes defláció ellen irtóhadjáratot hirdető Bank of Japan vette át Abe Sindzsó kormányának hathatós támogatásával, s most csatlakozott hozzájuk az EKB. Az övezetben decemberben öt év után tért vissza a defláció, az árak novemberhez képest 0,2 százalékkal csökkentek, s ez már átlépte azt a tűréshatárt, amelyet az EKB vezetése még tolerálhatónak tartott. Az előzetesen megszellőztetett, 50 milliárd eurós államkötvény-vásárlásokról szóló kiszivárogtatásokkal az EKB tesztelte a piacot, s miután látta, hogy nincsen miért aggódnia, nyomban fel is srófolta a program havi keretösszegét 60 milliárdra.

Természetesen ezt nem kötelező az utolsó eurócentig elkölteniük, de az biztos, hogy a kezdeti időszakban teljesen ki fogják meríteni a rendelkezésükre álló keretet. Bár a kiszivárogtatott elképzeléseket már beárazta a piac, Mario Draghi elnök bejelentése mégis dinamitként robbant, az euró/dollár árfolyam azonnal beszakadt, az euró szabadesésbe kezdett, a 1,1640-es szintről egészen a 1,1520-ig esett, ott fogta meg a védőháló. A forint bizonytalankodását jelzi, hogy az euróval szembeni jegyzés csupán a 315-ös szintig ment le, drasztikus erősödésről egyáltalán nem lehet beszélni, noha a kormány költségvetési bevételei szempontjából a 320 forint feletti euró sokkal kedvezőbb opció lenne.

Draghi szerint a lényeg az alacsony olajárak által szított defláció elleni harc, az árak általános zsugorodása a következő hónapokban is fennmarad. Még nagyobb baj, hogy az inflációs kilátások, a vállalatok várakozásai is egyre alacsonyabb szinten horgonyoznak le, ezen a nagyívű pénzszóró programmal remélhetőleg változtatni tudnak. Mindenesetre az EKB 2 százalékos inflációs célja valahol a távoli jövőben lebeg, sok köze a realitásokhoz egyelőre nincsen.

Mario Draghi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a részükről megtették, amit megkívánt tőlük a piac, most az egyes tagországok kormányain a sor, hogy felsorakozzanak a program mellé, és saját eszközeikkel támogassák annak sikerét. Lesz forrás a régóta halogatott strukturális reformok végrehajtására, persze mindeközben gondosan ügyelni kell az eddig elért eredményekre, a költségvetési hiányok alacsony szinten tartására. Draghi szerint a program nem minősül tiltott költségvetési támogatásnak. A decentralizáltan végrehajtott vásárlások során 2 és 30 év közötti lejáratú államkötvényeket vásárolnak fel, a kockázatviselésből azonban a helyi jegybankok is kiveszik a részüket. Az egyes tagállamok államadósságának legfeljebb húsz százalékát kitevő kötvényportfólió megvételéről lehet szó. Összesen 1,2 ezermilliárd euróval növelhetik az EKB jelenleg 2,2 ezermilliárd eurós mérlegfőösszegét.