Lenullázták az inflációt az üzemanyagárak: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatai szerint a benzin literenként 45, a gázolaj 71 forinttal lett olcsóbb az elmúlt egy évben, ez pedig önmagában elegendő visszahúzó erő volt ahhoz, hogy a fogyasztói kosár többi tételének drágulását ellensúlyozni tudja. Júliushoz képest 22 forintos volt az áresés, amit a kínai gazdaság lassulásáról, energiaigényének csökkenéséről szóló aggodalmak váltottak ki a kőolaj világpiacán.

Szeptemberben akár negatív is lehet az infláció, azt követően azonban búcsút kell mondanunk az alacsony inflációs adatoknak. A tavaly szeptemberi utolsó rezsicsökkentési szakaszból még maradt egy 2,7 százalékos rész, ami ősszel elporlik, ahogy egyre kevésbé fog meglátszani a világpiaci olajárak egy évvel ezelőtt kezdődött esésének kedvező hatása. Szeptembert követően már szabad a vásár, az év végére már a 2 százalékot is elérheti az árak átlagos emelkedése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célja azonban nincs közvetlen veszélyben, nem találni olyan előrejelzést, amely ezt 2017 elé tenné. Az árindex tavaly –0,2 százalékos volt, az MNB az idén 0,3, jövőre 2,4 százalékos pénzromlással számol, friss előrejelzését két hét múlva teszi közzé.

Kérdés, hogy az április óta az euróval szemben közel 6 százalékot gyengült forint hogyan muzsikál a továbbiakban, s ez az importtermékek törvényszerű drágulásán keresztül mennyire tud beépülni a fogyasztói árakba. A másik függő tétel, hogy a bérkiáramlás, a jövedelmek növekedése mennyire hajtja majd fel a keresletet és ezzel az árakat. Az sem mellékes, hogy a háztartások költekezési kedve mennyire tér vissza. Óvatosságra intenek ebben a friss jegybanki felmérések, amelyek a hitelfelvételi hajlandóság erősödését egyelőre csak a lakáskölcsönök esetében látják kézzelfoghatónak.

A 0,2 százalék körüli elemzői várakozásoktól elmaradó augusztusi infláció kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az alapfolyamatok terén nincsenek meglepetések. Ami ilyenkor drágulni szokott – mint az üdüléshez kapcsolódó szolgáltatások –, ezúttal is drágult (3,2 százalék), míg a szezonvégi kiárusítás miatt a ruházati termékek ismét olcsóbbak lettek (–0,2 százalék). A szeszes italok és a cigaretta 3,9 százalékos éves drágulását adóemelések magyarázzák. Az élelmiszereknél 0,9 százalékos pluszt mért a KSH.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adat kapcsán a „gazdaság minden szereplője számára előnyös alacsony inflációs környezetet” említ. Az idei évre változatlan árszínvonalat jósoltak, csakhogy a költségvetést 1,8 százalékos pénzromlásra alapozták, s ennek megfelelően állapították meg például a nyugdíjak emelését. Tanulva a hibából jövőre 1,6 százalékra tették a lécet, ezzel azonban – elemzők szerint – durván alulbecsülik a valós inflációt.