Az egy évvel korábbinál harmadával nagyobb, a 2012-es 10,8 milliárddal szemben 14 milliárd forint adózott nyereséggel zárt 2013-ban a Budapest Bank – derült ki a pénzintézet sajtótájékoztatóján. A nettó árbevétel a hitelállomány zsugorodása és a drasztikusan csökkenő kamatkörnyezet miatt 83,6 milliárdról 81,5 milliárd forintra csökkent.

A bevételek olvadását azonban sikerült ellensúlyozni a költségek nyolcszázalékos csökkentésével (tavaly nem volt béremelés a csoportnál, és a jutalmakat is visszafogták), amely hárommilliárd forint megtakarítást eredményezett. Emellett a korábbinál kisebb tételt jelentett a rossz hitelekre képzett céltartalék, illetve a nem teljesítő kölcsönök leírásán elszenvedett veszteség: a 2012-es tízmilliárddal szemben ez 7,3 milliárd forint volt tavaly.

Zolnai György elnök-vezérigazgató elmondta: a bank továbbra is stabilan, nyereségesen teljesít. Az idei évre a tavalyinál alacsonyabb, az utóbbi időben megszokott, 9-10 milliárd forint körüli eredménnyel számolnak a terhek várható emelkedése, például az ingyenes készpénzfelvétel, illetve a kamatok további csökkenése miatt.

Ebben a kalkulációban azonban nincs benne a devizahitelesek helyzetének rendezését szolgáló, kilátásba helyezett újabb kormányzati intézkedés. Ez, jellegétől függően jelentősen befolyásolhatja az idei eredményt. A banknak jelenleg mintegy 600 millió svájci frank értékű lakossági jelzáloghitele van.

Céljaik nem változtak, a lakossági számlavezetésben (tavaly 23 százalékos bővülés) és a kkv-hitelezésben (11 százalékos gyarapodás 2013-ban) akarnak erősíteni. Emellett továbbra is jelentős hangsúlyt fektetnek a befektetési és megtakarítási szolgáltatások értékesítésére. A csökkenő kamatkörnyezet a hazai megtakarításokat részben a befektetési alapok felé terelte, s ennek köszönhetően a Budapest Alapkezelő jelentős, 43,6 százalékos növekedést ért el tavaly, miközben a lekötött betétek állománya 17,4 százalékkal csökkent.

A magyarországi bankok ugyan összességében nyereségesek voltak tavaly, ám a szektor zsugorodása nem állt meg, a mérlegfőösszegek, a hitelállományok továbbra is csökkenést mutatnak. A Budapest Bank mérlegfőösszege is csökkent 2013-ban két százalékkal, mert bár a vállalati hitelezés bővült, ez sem tudta ellensúlyozni a lakossági hitelállomány 6,7 százalékos csökkenését.

A lakossági hiteleken belül a leggyorsabban az autóhitel-portfolió olvadt, az év során 13,5 százalékkal lett kisebb, a fedezetlen hitelek állománya nyolc százalékkal zsugorodott. A jelzáloghitelek állománya azonban szinten maradt tavaly. A teljes hitelállományon belül a forinthitelek aránya folyamatosan nő: év végére a jelzáloghitelek negyedét, az autóhiteleknek pedig a harmadát forintban jegyezték.

Míg a lakossági- csökkent, a vállalati hitelállomány az említett kétszámjegyű bővüléssel 448,4 milliárd forintra gyarapodott, a lízingállomány pedig hét százalékkal, mintegy 40 milliárd forintra nőtt. A gyarapodáshoz nagyban hozzá járult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja – mondta el Tóth Viktor, a vállalati üzletág vezetője. Ennek tavalyi, első szakaszában a Budapest Bank összesen 44 milliárd forintot helyezett ki (ebből 15 milliárd forint volt az új hitel, a többi meglévő kölcsönök kiváltása).

Az MNB növekedési hitelprogramjának második ütemében a Budapest Bank eddig 17 milliárd forint értékű szerződést kötött, s kilencmilliárd forintot folyósított. Zolnai György szerint a hitelprogram második szakasza azért lassabb, mint az első volt, mert a hitelkiváltás aránya jóval kisebb, emellett nincs határidő, így az ügyfelek is kivárnak. Az első ütem ráadásul sok aktuális beruházási tervhez biztosított már forrást, így most kevesebb, olyan állapotban lévő beruházás van, amelyet a vállalkozók gyorsan megvalósíthatnának.

Emellett a jól működő, hitelképes vállalkozások száma is véges, ráadásul a bankok számára biztosított, legfeljebb 2,5 százalékos kamatnyereség sem túl magas, abba már nem fér bele a kockázatosabb cégek finanszírozása – tette hozzá Tóth Viktor. A napokban bejelentett módosítások eredményeként várhatóan gyorsul a kihelyezés a növekedési hitelprogram keretében. Főleg a forgóeszközfinanszírozás esetében a maximális futamidő egyről három évre emelése adhat lökést, de sok banknál lesz nagy kereslet a kereskedelmiingatlan-hitelezéshez kapcsolódó, a portfóliók tisztítását segítő lehetőség iránt is.