A bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal nőtt 2010 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest. A múlt év egészében a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal haladta meg az előző évit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az Ecostattal közös gyorsbecslése alapján.

GDP, ahogy várták

A negyedik negyedévben 2 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest, a naptárhatás kiszűrésével 1,8 százalékos volt a növekedés, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat -, amely igyekszik az egyedi és rendkívüli tényezőket is kiszűrni - 2,4 százalékos növekedést mutat. Mindhárom számítás gyorsulást jelez az előző negyedévhez képest éves összehasonlításban (a harmadik negyedév rendre 1,7, 1,7, illetve 2,2 százalékos növekedést jelzett).

Elemzők 1,8-2,1 százalékos éves növekedést vártak a tavalyi utolsó negyedévre.

A növekedést az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is az export és azzal együtt az ipar teljesítménye húzza - mondta Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. Szerényen javult a kereskedelmi forgalom is, de a belső kereslet alapvetően továbbra is stagnál. Hozzátette: a szabad termelési kapacitások miatt továbbra is jellemző volt, hogy decemberben a nagy ipari termelő cégek szabadságra küldték munkavállalóikat, ezzel magyarázható az alacsony decemberi ipari kibocsátás.

A negyedik negyedévi 0,2 százalékos növekedés a harmadik negyedévhez hasonlítva lassulás az előző 0,6 százalékos mutatóhoz képest, de megegyezik a második negyedévi mértékkel és jobb az első negyedévi 0,1 százaléknál.

Az égész évi növekedésre naptárhatás kiszűrésével és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok a nyers adattal egyező 1,2 százalékos növekedést mutatnak.

A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. A tavalyi évre vonatkozó részletes GDP-adatokat március 11-én közlik.

Erősített az ipar

Tavaly az ipari termelés volumene 10,5 százalékkal magasabb volt, mint 2009-ben a KSH szerint. A termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 decemberében 8,5 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 6,0 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index tavaly decemberben 11,8 százalékos csökkenést mutatott.

Az adatok megegyeznek a KSH február elején közölt előzetes számaival.

Az ipari termelés 2010-ben mért növekedése nem kompenzálta azt, hogy 2009-ben 17,8 százalékos visszaesés következett be az ipari kibocsátás volumenében.

A tavalyihoz hasonló ütemű bővülést legutóbb 2006-ban regisztrált a KSH, az ipari termelés abban az évben 9,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Az elmúlt év folyamán a második és harmadik negyedévben magasabb volt az ipari növekedés üteme (13 százalék körüli), mint az elsőben (5,3 százalék), illetve a negyedikben (10,6 százalék). Utóbbi esetében a novemberi kimagasló dinamikát a decemberi kisebb mértékű emelkedés törte meg, amiben elsősorban az exportorientált nagyvállalati kör alacsonyabb teljesítménye játszott szerepet.

Az ipari termelés bővülése tavaly elsősorban az ipari export bővülésének köszönhető, míg a belföldi értékesítés mérséklődött.

Az előző évhez képest 2010-ben az ipari export számottevően, 16,4 százalékkal nőtt az exportkereslet élénkülése következtében, míg decemberben az éves átlag alatti mértékben, 12,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A külpiaci értékesítés szintje novemberben 1382 milliárd forintot meghaladó szinten tetőzött, a 2009 azonos időszakához mért növekedési ütem pedig augusztusban volt a legmagasabb (22,9 százalék). 2010-ben a teljes ipari értékesítés 52,9 százaléka, a feldolgozóipari értékesítés 70,0 százaléka került exportra. A feldolgozóipari export a tavalyi egész évben 16,2 százalékkal, decemberben 12,8 százalékkal haladta meg a 2009 azonos időszakit.

Az elmúlt év utolsó hónapjában a feldolgozóipari export háromtizedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék kivitelében az éves átlaghoz hasonló, 16,0 százalékos növekedést regisztráltak. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint ötödét adó járműgyártás exportvolumene is jelentősen, 17,8 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 2010-ben 2,9 százalékkal, decemberben 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar hazai eladásai az év egészét tekintve 0,6, decemberben 3,5 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól - ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését.

Az előző évekhez hasonlóan a feldolgozóipar legnagyobb alága, a belföldi értékesítés negyedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártás hazai eladásaiban 2010-ben 1,8 százalékos visszaesés, decemberben stagnálás figyelhető meg. A feldolgozóipar hazai értékesítésének több mint hatodát adó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi eladásaiban 2010-ben 5,5, decemberben mintegy 20 százalékos volumencsökkenés következett be.

Az elmúlt év decemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 12,2 százalékkal nőtt 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 15,1 százakkal emelkedtek, az új belföldi rendelések ezzel szemben 3,2 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány csupán 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2010. évi 12,1 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében mért - az előző évi 11,5 százalékos létszámcsökkenést folytató - 1,2 százalékos létszámvisszaesés mellett következett be.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 decemberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt, ez a növekedési ütem lassulását jelenti a novemberi 16,0 százalékoshoz képest.

Az elmúlt év decemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül, egy kivételével, mindegyikben termelésbővülést regisztráltak.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés ötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,8 százalékkal emelkedett, az előző havi kiugró (47,1 százalékos) dinamikát nem érte el. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét decemberben az elektronikus fogyasztási cikkek iránti keresletélénkülés jelenti, a híradás-technikai berendezések szakágazat termelése csökkent.

A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés hatodát adó járműgyártás jelentősen, 15,1 százalékkal bővült, ezen belül az alkatrészgyártásban nagyobb volt a növekedés, mint a közúti gépjármű gyártásában.

Januárban 4,0 százalékkal nőttek az árak

A fogyasztói árak az idén januárban 4,0 százalékkal emelkedtek az előző év januárjához viszonyítva, és 0,7 százalékkal haladták meg a tavaly decemberi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Londoni elemzők 4,28 százalék körüli éves inflációt vártak.

Mináry Borbála, a KSH statisztikai főosztályvezetője elmondta, az inflációt főként az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása húzta felfelé. A havi áremelkedésből utóbbi körülbelül 0,4, míg előbbi 0,2 százalékot tesz ki. A többi termékcsoportban átlag alatti árnövekedést mértek, a ruházkodási cikkek ára pedig a téli kiárusításoknak köszönhetően csökkent.

A maginfláció az idén januárban 0,1 százalék, 12 havi összehasonlításban 1,7 százalék volt, mérsékeltebb a decemberi 2,0 százaléknál.

A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított havi áremelkedés 0,8 százalék, a 12 havi index 104,4 százalék volt.

Tavaly decemberhez viszonyítva - a legnagyobb mértékben, 1,9 százalékkal az élelmiszerek árai emelkedtek. Nőtt 8,5 százalékkal az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs -, 8,2 százalékkal a cukor, 4,1 százalékkal az étolaj, 3,3 százalékkal a liszt, valamint 2,6 százalékkal a szalámi, szárazkolbász, sonka ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal drágultak.

Az átlagosnál nagyobb mértékű, 1,2 százalékos drágulás volt az egyéb cikkek körében, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,4 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,5 százalékos és a szeszes italok, dohányáruk 0,4 százalékos áremelkedése átlag alatti volt. Szintén átlag alatt, 0,3 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai, ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 9,2, a szemétszállítás díjtételei 2,9, a helyi tömegközlekedésé 1,0 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek körében kismértékű, 0,1 százalékos árnövekedés következett be. A ruházati cikkekért átlagosan 3,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz hasonlítva.

Tavaly januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 30,5 százalékkal nőtt a liszt, 28,0 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 22,2 százalékkal az étolaj, 9,8 százalékkal a sajt, 9,5 százalékkal a cukor és 7,6 százalékkal a tej ára. A tojás viszont 8,5 százalékkal olcsóbb lett 2010 januárjához képest.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,3 százalékkal, a távfűtésé 7,4 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 6,2 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,5 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,0 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások átlag alatti, 2,5 százalékos árnövekedésén belül a távolsági utazás 8,7, a szemétszállítás 4,8, a helyi tömegközlekedés 4,4 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 1,7 százalékkal emelkedtek a ruházkodási cikkek, 1,2 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Az EU 27 tagországában 2010. decemberben a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009. decemberben. A legkisebb, 1,3 százalékos áremelkedést Szlovákiában és 1,8 százalékost Hollandiában, a legnagyobbat, 7,9 százalékost Romániában és 5,4 százalékost Észtországban mérték.

A KSH közleményében megjegyzi, hogy az idén januártól az idényjellegű élelmiszerek súlyarányait új módszer szerint határozza meg a fogyasztói árindex számítás menetében. A módszertani változtatás oka az Európai Unió Bizottságának új, idényjellegű termékek kezeléséről szóló jogszabályában foglalt előírások teljesítése. Ez a burgonya, friss zöldség és gyümölcs csoportokat érinti, ahol az adott csoporton belül, az egyes termékek idény szerint változó súlyainak alkalmazását felváltja a termék szintű változatlan, fix súlyok használata.