Ha minden összejön, akkor optimális esetben egyszázalékos GDP-bővüléssel zárhatjuk a 2013-as évet, erre azonban csekély esélyt lát Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Sokkal valószínűbb, hogy az évet még félszázalékos recesszióban tölti a gazdaság, s az erőteljes fejlődés 2014-től várható egy másfél százalékos növekedés képében.

A mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a lakossági fogyasztás egyaránt pozitív meglepetést okozhat, és a hiánycél 2,2 százalékról 2,7 százalékosra történő felpuhításával, amit a Brüsszelnek kiküldött konvergenciaprogramban jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, enged a nadrágszíjon a kormány: több pénzt hagy a gazdaságban, ezzel és a jegybank növekedési hitelprogramjának meghirdetésével kisebb lökést adhat a növekedésnek, a fogyasztásnak. A Raiffeisennél az idén 3 százalékosra várják az államháztartás GDP-arányos hiányát, ami jövőre pótlólagos intézkedések hiányában 3,4 százalékosra is növekedhet.

A GDP-n egy normális mezőgazdasági idény sokat segíthet, a tavalyi aszály erős visszahúzó erőt képviselt, míg az idén lassan azért kell imádkozni, nehogy az eddigieknél is több csapadék essen. Azaz eshet, csak kedvezőbb időbeni és mennyiségi eloszlásban. Egy átlagos mezőgazdasági év tízszázalékos bővülést hozna az ágazatnak, s a GDP-hez 0,5 százalékponttal járulna hozzá.

A feldolgozóipar teljesítményét két ellentétes hatás szabja meg, egyfelől a kiszámítható és dinamikus növekedés előtt álló autóipari termelésé, másfelől az elektronikai ipar vesszőfutása, amely a várakozások ellenére az idei év első hónapjaiban is folytatódott. Úgyszintén fél százalékpontos pluszt jelentene a GDP-ben, ha az elektronikai ipar teljesítménye stagnálna az idén, míg a többi alágazat csak egyszerűen hozná a tőle elvárt normális formát.

Harmadik tényezőként a Raiffeisen stratégái a fogyasztást említik friss negyedéves prognózisukban. A háztartások fogyasztása a GDP-nek közel kétharmadát teszi ki – szerepe tehát igencsak meghatározó tehát a növekedés szempontjából. Tavaly a reáljövedelmek négyszázalékos visszaesése a fogyasztás 2 százalékos csökkenését eredményezte, ám az idén javul a helyzet. Annyiban legalábbis, hogy az infláció adminisztratív eszközökkel – lásd rezsicsökkentés – történő leszorítása miatt több elkölthető pénze marad a lakosságnak.

Az eredeti kormányterv 5,2 százalékos idei inflációval számolt, ehhez igazították a nyugdíjemelést. A valóság azonban másként alakul: a pénzromlási ütem 2,5 százalékos lehet. A reáljövedelem így két százalékkal növekedhet, ám azt nem hiszik a Raiffeisen elemzői, hogy ez a pluszpénzt egyenesen az áruházakba viszik a válság miatt amúgy is óvatosabbá vált emberek. Nagyobb a valószínűsége, hogy hiteltörlesztésre, illetve tartalékolásra megy majd a pénz, s emiatt a fogyasztás stagnálhat, ami nem jó hír a friss megrendelésekben reménykedő vállalkozások számára.

Idő kell ahhoz, hogy a lakossági bizalom visszatérjen, az emberek bátrabban költekezzenek és vegyenek fel hiteleket. Az óvatosságot indokolja még a tartósan magas munkanélküliség, amely az idén 11,1 százalékos lehet, s csak jövőre, a növekedés beindulásával mérséklődhet 10,7 százalékosra. A takarékossági hajlandóság egyre erősebb, erre utal, hogy az év első két hónapjában több mint 200 milliárd forintnyi befektetési jegyet és állampapírt vásárolt fel a lakosság.

A hitelezési boom a jegybanki nullaszázalékos gazdaságösztönző program ellenére sem indul be, pozitívumként az emelhető ki, hogy a hitelleépítési folyamat lassul, a vállalkozásoknál a felvett és visszafizetett hitelek éves szaldója százmilliárdos mínuszt mutathat, 2012-ben ez az összeg -368 milliárd volt. A lakosságnál a 2012-es, végtörlesztések miatti 800 milliárdos mínusz az idén negyedére csökkenhet. A hitelfronton mutatkozó aszály komoly visszahúzó hatást gyakorol a beruházásokra, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedésre.