Nőtt az életszínvonal az új EU-tagoknál

Az új tagállamok számára az életszínvonal emelkedését, a régiek számára pedig az export- és beruházási lehetőségek bővülését hozta az Európai Unió öt évvel ezelőtti bővítése - állapította meg az Európai Bizottság az évforduló alkalmából készített értékelésében.

Következtetései között az is szerepel ugyanakkor, hogy az új országok nemzetgazdaságának teljes integrálása, a jövedelmi szintek  teljes felzárkóztatása még a jövő feladata. Ügyelni kell a piacok  további integrálására, a teljes uniós joganyag átültetésére és  betartására. További erőfeszítések szükségesek az elért eredmények  megőrzésére és a külföldi befektetések szintjének növelésére ezekben  az országokban. Mindebben továbbra is kulcsszerepet játszik az unió  felzárkóztatási politikája, az úgynevezett strukturális és kohéziós  politika.

Az unió végrehajtó testületének megítélése szerint a két  legutóbbi - 2004-es és 2007-es - bővítés mérföldkövet jelent Európa  egyesítésének folyamatában. A gazdasági előnyök mellett a 12  országos szélesítés hozzájárult ahhoz, hogy megszilárduljon a  demokrácia, és nagyobb fokú stabilitás és a biztonság alakuljon ki.  Az elmúlt öt évben az EU nem csak területileg bővült, hanem  erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált.
Öt évvel ezelőtt Magyarország, Csehország, Szlovákia,  Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovénia, Málta és  Ciprus lépett az EU-ba, tavalyelőtt pedig Bulgária és Románia vált  taggá.

Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint a szélesítés valamennyi  tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok  versenyképességét, fokozódott a gazdasági növekedés és a  munkahelyteremtés.
Közös sajtótájékoztatójukon Olli Rehn bővítési biztos úgy  fogalmazott, hogy a bővítés "gazdasági szempontból mind az új, mind  a régi tagállamok, mind pedig az EU egésze számára előnyöket  biztosít.
A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége:  a világ GDP-jének több mint 30 százalékát, a világkereskedelemnek  pedig több mint 17 százalékát adja. Ennek következtében az EU döntő  szerepet játszik a globális kérdések alakításában, és lehetősége van  arra, hogy a globalizáció alakulását az uniós polgárok számára  előnyös irányba befolyásolja - mutattak rá a biztosok.

Az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi  tagállamok átlagához viszonyítva 40 százalékot tett ki. Ez az érték  tavaly 52 százalékra emelkedett, a növekedés 2004-2008-ban már  elérte az 5,5 százalékot. Mindez ráadásul nem a régi tagállamok  kárára ment végbe - derül ki a bizottság e témáról készített  tanulmányából.
Tavalyelőtt az új tagállamok kivitelének csaknem 80 százaléka  irányult az EU többi tagországába, és a régi tagállamok is növelték  exportjukat a térségbe. Az új tagállamokban a munkanélküliség -  amely korábban gyakran igen magas mértéket öltött - 2007-re az EU  korábbi tagállamaiéhoz hasonló szintre, azaz mintegy 7 százalékra  csökkent.

A tömeges munkaerő-beáramlással kapcsolatosan a régi  tagállamokban tapasztalt aggodalmak nem igazolódtak be. A legtöbb  befogadó tagországban a más tagállamokból származó munkavállalók  aránya nem haladta meg a munkaképes korú lakosság 1 százalékát,  emellett a migráns munkavállalók révén adott esetben a  munkaerőhiányt is sikerült megoldani.

A térség országai csak idén összesen hétmilliárd eurónyi uniós  felzárkóztatási támogatásban részesülnek, az Európai Beruházási Bank  pedig 11,5 milliárd eurónyi kölcsönnel segíti őket. Almunia arról is beszélt, nem szabad engedni, hogy a jelenlegi  nemzetközi gazdasági válság "beárnyékolja e vitathatatlan  sikereket". A bizottság szerint egy soktagú, egységes EU az egyes  tagállamoknál nagyobb sikerrel tud fellépni ezen a téren. Az unió  összehangoltan cselekedett például a bankszektor stabilizálásának és  a gazdaság talpra állításának érdekében. A közös pénz léte és  stabilitása is jobb és erősebb védelmet jelent az új tagországoknak  - hangoztatta Almunia.

A pénzügyi biztos ugyanakkor úgy vélte, hogy az unió "többet is  tudna tenni" a válság elleni fellépés támogatására az új  tagországokban. Mint mondta, elsősorban még összehangoltabb,  fokozottabb koordináltságú erőfeszítésekre gondol. Kijelentette azt is, hogy a nyugati bankok megerősítésére -  brüsszeli jóváhagyással - hozott döntéseknek is segíteniük kell az  tagállamokban. Az ottani nyugati érdekeltségű bankok is bizonyosan  részesülnek ezen intézkedések előnyeiből - vélte Almunia.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.