Nem talált megértő fülekre a kormánynál a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) lapunk által korábban közölt kezdeményezése, miszerint a VM saját büdzséjének átcsoportosításával kipótolná a jelenleg 4,2 milliárdos agrár-kárenyhítési alapot.

Czerván György, a tárca államtitkára a VM pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: jelenleg nincs lehetőség a kárenyhítési alap feltöltésére, így az alap 4,2 milliárd forintjából - amely felerészben állami hozzájárulás, felerészben a gazdák saját befizetéseiből származik - tudják csak kárpótolni a tavaly kárt szenvedett agrárvállalkozások egy részét.

Az alap feltöltésére a tárcának jelenleg nincs lehetősége, ennek ok a korábbi kormányzattól megörökölt költségvetési helyzet, illetve a tavalyi váratlan természeti katasztrófák okozta többletköltségek, illetve most a Matolcsy György által kezdeményezett Nemzeti Stabilitási Alap is szűk mozgásteret engedélyez a vidékfejlesztési tárcának.

A 4.2 milliárd forintos keret a benyújtott kérelmekben lévő kárösszeg 11 százalékának az ellentételezésére elégséges. Az államtitkár elmondta: az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által befogadott kérelmekben eddig 37,7 milliárd forint kárt jelentettek be - ebből 30 milliárd forint volt a belvíz, 5 milliárd forint a gépkár. Czerván György arról is tájékoztatott, hogy a tárca berkeiben belül már dolgoznak egy új kárenyhítési törvényen, amit reményeik szerint ősszel a parlament elé tudnak vinni.

A jelenlegi jogszabály ugyanis nem alkalmas az olyan rendkívüli mértékű károk megoldására, mint ami tavaly érte az agráriumot. A tárca elképzelései szerint két pillérre épülne az új kárenyhítési jogszabály, így lenne egy alap befizető kör, de azok a vállalkozások, amelyek nagy mértékű kockázatnak vannak kitéve, azoknak lehetőség nyílna nagyobb mértékű befizetésre is. Amennyiben Brüsszel ehhez hozzájárul, a tárca egy plusz díjtámogatási rendszert szeretne elindítani ezen a területen - mondta az államtitkár.

Igaz, eddig az idei helyzet sem kecsegtető: a tárca információi szerint a belvíz ugyan általánosan csökken, ám így is mintegy egy millió hektárnyi termőföld van olyan állapotban, hogy a termelők lényegében nem tudnak felvonulni oda a munkagépeikkel.

A tárca emellett több típusú forgóeszköz hitelekkel szeretné élénkíteni illetve megsegíteni az agrárium egyes ágazatait. A Vidékfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy a kormány nemrégiben elfogadta a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásról szóló rendeletet.

(Ennek előzménye az volt, hogy EU a tejválság illetve a gazdasági válság hatására 2008 decemberében hozott döntésével felkínálta a tagállamoknak, hogy bizonyos területeken gazdaságélénkítő csomaggal élhetnek. Magyarország ebből a tejtámogatást részesítette előnyben, azonban Czerván György szerint az előző kormány a támogatáshoz nem biztosította a nemzeti önrészt.)

A most induló, a súlyos gondokkal küzdő tejágazatot megsegítő konstrukció lényege, hogy az Unió és a tárca az elkövetkező öt évben közösen finanszírozza a tejágazat többletköltségeit, évente mintegy 32 millió euró - nagyjából 9 milliárd forint - értékben. Az öt éves időszak alatt az első két évben zömében az unió, míg a hátralévő három évben tisztán nemzeti finanszírozású lesz a támogatás.

A támogatás azoknak a termelőknek adható, amelyek az előírtakhoz képest magasabb állatjóléti kötelezettséget vállalnak az elkövetkező öt évben. A támogatási kérelmeket a termelők április folyamán adhatják be a MVH-hoz, ezt követően évente szeptember egy és 30 között nyújthatnak be kifizetési kérelmet, melyet állategységenként fizetnek, a mértéke 33-35 ezer forint.

A konstrukció két részből áll: az alaptámogatással az állatsűrűség szabályozását, a gondozó felügyelet szigorítását, állatjóléti kockázatok kiküszöbölését, fejési technológia fejlesztését támogatják. A kiegészítő támogatás során olyan állatjóléti többletvállalásokra lehet forráshoz jutni, mint a többlettakarmány biztosítása, a paraziták elleni védekezés vagy a legeltetés.

A minisztérium többrétű forgóeszköz finanszírozási rendszert vezetne be, amellyel enyhítené az agrárium érezhető hitelszűkét. Így a minisztérium egy 20 milliárdos hitelkeretet hozna létre, amelyre két százalékpontos kamattámogatást adnának. Czerván György úgy vélte, hogy a idén első félévben be tudják vezetni a konstrukciót.
Czerván György elmondta január óta működik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) bevonásával létrehozott agrárfogóeszköz vismajor-alap amely összesen 11 milliárd forintos keretösszegből gazdálkodik.

Mivel a piaci kamatoknál jóval olcsóbb forrásról van szó, így nagy az érdeklődés a lehetőség iránt: eddig tíz kereskedelmi bankkal és huszonhét takarékszövetkezettel kötött szerződést az MFB, a bankok által jóváhagyott kérelmek száma eddig 155, és a befogadott igények mintegy 2 milliárd forintra rúgnak - az átlagos igényelt összeg 13 millió forint.

Kifejezetten az állattenyésztés takarmányigényének a kielégítésére jön lére egy speciális agrár-forgóeszköz hitelprogram szintén az MFB bevonásával. A keretösszeg itt 15 milliárd forint, ebből 10 milliárd forintot hívhatnak le kifejezetten állattenyésztéssel foglalkozó kis és középvállalkozások egytől ötvenmillió forintig terjedő értékben. A hitel futamideje legfeljebb három év lehet, egy év türelmi idővel, a tényleges kamatköltség pedig nagyjából hét-nyolc százalék lenne. További előnye a hitelnek, hogy a vállalkozásoknak ehhez nem kell önerőt felmutatni.

A sajtótájékoztatóján Czerván György kitért arra, hogy az utóbbi időkben jókorát ugrott élelmiszerárak között a cukornál volt a legradikálisabb az áremelkedés - itthon jóval inkább megnőtt a cukor ára, mint a környező országokban. Fazekas Sándor miniszter ezért pénteken utasította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSzH) hogy azonnal piacfelügyeleti vizsgálatot kezdjen, hogy az itteni szereplők betartották-e a helyes piaci magatartást, mivel a tárcának jó oka van feltételezni, hogy a cukorárak meredek emelkedése mögött esetleg spekuláció is lehet.