Miközben számos tagállam a piacok teljes megnyugtatása érdekében szükségesnek látná a keret emelését, az uniós vezető gazdasági nagyhatalom, Németország és néhány partnere ezt nem tartja sürgetőnek.

Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter is úgy vélte, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfőinek március végi találkozójáig érdemes tovább fontolgatni a témát. Hozzátette, nem feltétlenül tényleges emelést kell végrehajtani, hanem azon kell munkálkodni, hogy a tavaly megállapított keret ténylegesen rendelkezésre álljon.

 A jelenlegi keretből 440 milliárd jut a tagországokra, de ebből a gyakorlatban csak körülbelül 250 milliárd eurót lehetséges mozgósítani, ha fenn kívánják tartani a mechanizmus jelenlegi, igen kedvező (AAA) hitelminősítői besorolását és a kedvező kamatfeltételeket.

Az emelést sürgetők közé tartozik a belga Didier Reynders, aki nemrégiben javaslatot tett arra, hogy növeljék duplájára a keretet. Az Európai Bizottság - ködösebben fogalmazva ugyan, de - szintén a szélesítés mellett van, ráadásul sürgetőbbnek is tartja a döntést. José Manuel Durao Barroso elnök múlt heti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az ügyben már a következő - elvileg főként energiaügyi kérdésekkel foglalkozó - EU-csúcstalálkozón, február elején határozni kellene.

A német álláspontot támogatta hétfőn az osztrák Josef Pröll is, aki "nem lát erős igényt" a keret szélesítésére. A mostani nézeteltérés megfigyelők szerint egyértelműen megerősíti, hogy szükség van egy állandó mechanizmusra, amelynek 2013-as bevezetéséről az EU-tagországok vezetőinek szintjén már döntés született.

Számos miniszter hétfőn ismét hangoztatta a pénzügyi fegyelem szigorításának szükségességét is. Scha:uble mellett kiemelten beszélt erről a holland Jan Kees De Jager, aki szerint létfontosságú a szerkezeti reformok folytatása is a tagországokban.

Kedden nemcsak az euróövezet, hanem mind a 27 európai uniós tagország pénzügyminisztere ülésezik Brüsszelben, magyar elnökség alatt.