A gazdasági válság hatására megnőtt az igény az úgynevezett short, vagyis az olyan ügyletek szabályozására, amikor a befektető az árfolyam eséséből profitál, és ezzel akár indokolatlanul is erősítheti azt a spirált, amely például egy deviza indokolatlan mértékű leértékelődéséhez vezet. Mivel a nemzeti szintű szabályozás nem bizonyult elég hatékonynak, ezért felmerült az elvárás egy átfogó, európai szabályozás megalkotására. Az összehangolt európai szabályozási rendszer tavaly novemberben Magyarországon is hatályba lépett – hangzott el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szerdai háttérbeszélgetésén.

A shorttal nemcsak az a probléma, hogy befolyásolhatja a piacot, de komoly kérdések vetődtek fel az ügyletek elszámolásával kapcsolatban is: a befektetők gyakran nem rendelkeztek az általuk eladott értékpapírral, illetve azt sem tudták igazolni, hogy egyáltalán a rendelkezésükre áll majd, és így a tranzakció veszélyeztette az ügylet elszámolását – mondta Wermeser Zsolt, a PSZÁF ügyvezető igazgatója. Az ügyletek etikai problémákat is felvetnek: egy ilyen üzlet megkötése önmagában is üzen például az érintett társasággal vagy országgal kapcsolatban – a befektetők nem bíznak benne, és arra számítanak, hogy részvénye, devizája veszít értékéből.

Az új szabályozás növeli az átláthatóságot: aki shortolni akar, annak egy bizonyos szint felett be kell azt jelentenie a pénzügyi felügyeletnél. Részvényeknél akkor, ha a tranzakció meghaladja az érintett társaság jegyzett tőkéjének 0,2 százalékát, míg az állampapírok és a CDS-ek (törlesztéskockázat-biztosítás) esetében az összes kibocsátott és piacon lévő állampapír mennyiségének 0,1 százaléka a küszöb. (Ez a magyar állampapírok esetében nagyjából 17 milliárd forintos szintet jelent.)

A részvényeknél, ha a short ügylet meghaladja a kibocsátó jegyzett tőkéjének 0,5 százalékát, nemcsak a felügyeletnek, hanem nyilvánosan is be kell azt jelenteni a kozzetetelek.hu internetes oldalon, vagy más európai piacok esetében az esma.europa.eu oldalon – ezeken mindenki nyomon követheti ezeket a tranzakciókat. A bejelentést minden, a küszöbértéket elérő újabb üzlet után meg kell tenni – hívta fel a figyelmet a PSZÁF. Aki nem tesz eleget az előírásoknak, akár félmilliárd forintos bírságot is kaphat.

Az új előírások novemberi hatálybalépése óta a felügyeletnél nem tapasztalnak kitüntetett figyelmet Magyarországgal kapcsolatban. A magyar piacon egyébként az OTP a shortolók elsődleges célpontja, és jellemzően amerikai és brit befektetési alapok "játszanak" a bankpapírok esésére. Egyébként az európai pénz- és tőkepiacokon is elsősorban e két ország befektetőihez köthetők a short ügyletek, jelenleg a Linden és a Landowne nevű befektetési alapok a legaktívabb shortolók. Az európai pénzügyi felügyeletek tapasztalatai szerint egyébként az új szabályozás bevezetése előtt az esésre játszó befektetők többsége zárta pozícióját, hogy ne kelljen adatokat szolgáltatnia, ennek volt az eredménye a piacok tavaly őszi jelentős emelkedése.

Magyarországon amúgy csak egy komolyabb, a shortoláshoz kapcsolódó ügy volt: 2008 októberében a Soros Fund játszott az OTP részvényeinek esésére, ez végül Soros György befektetési alapjának elmarasztalásával zárult. Ebben az esetben nem magával, az árfolyam esésére spekuláló módszerrel, vagyis a shorttal volt a probléma, hanem azzal, hogy a Soros Fund tiltott módszerekkel befolyásolta a piacot és idézte elő a részvényárfolyam zuhanását. A PSZÁF ezután fennállása óta a legnagyobb, félmilliárd forintos bírságot szabott ki a Soros Fundra, amely befizette azt, de bíróságra vitte az ügyet. Sikertelenül: a jogerős ítélet helybenhagyta a PSZÁF határozatát.

Shortolással az árfolyamok gyengüléséből lehet profitálni. Az árfolyamesésre játszó spekulánsok eladási pozíciót vesznek fel rövid határidőre, arra számítva, hogy a részvény visszavásárlásakor alacsonyabb lesz az árfolyam. Az ilyen befektető sok esetben végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az eladott részvénycsomagot. A shortpozícióban lévő befektetőnek érdekében áll, hogy minél jobban gyengüljön az adott papír árfolyama, mert akkor annál nagyobb lesz az ügylet zárásakor a haszna. Ezért is vádolják sokszor azzal a spekulánsokat, hogy olyan pletykákat indítanak el, amelyekkel – érdekeiknek megfelelően – megroppantják az árfolyamot. A nagy amerikai befektetési bankok – köztük is elsősorban a Lehman Brothers – összeomlásakor is sokan a shortolók felelősségét firtatták.

A shortolás szabályozása egyébként ezzel nem állt meg az Európai Unióban, az ügyletekhez köthető kockázatok mérséklésére vonatkozó rendelkezések kidolgozásán már dolgoznak Brüsszelben. Az aktuális javaslat szerint tovább növelnék az átláthatóságot azzal, hogy beazonosíthatóvá tennék a hatóságok és a piaci szereplők számára a shortügyleteket. Megkövetelnék, hogy a kereskedési helyszíneken minősítsék a shortolást magában foglaló részvényügyleteket.