Az adóhatóság adatai szerint munkaviszonyból összesen 3 millió 849 ezer fő szerzett jövedelmet tavaly – a négymillió fő feletti foglalkoztatotti létszám erős túlzásnak tűnik mindezek alapján, hiszen a közmunkásoknak is kellett szja-bevallást leadniuk (így a KSH kimutatásaiban vélhetőleg tényleg a külföldön dolgozók tornászták felfelé az adatokat).

A közmunkások megjelenése torzítja is a bevallások adatait, hiszen a NAV legfrissebb személyijövedelemadó-statisztikája szerint ötvenezerrel többen kerestek a minimálbérnek megfelelő vagy az alatti összeget 2013-ban, mint az azt megelőző évben. Tavaly 1 millió 556 ezren tettek szert havi szinten legfeljebb a minimálbér összegére, ez 2012-ben csak 1 millió 503 ezer fő volt. Közülük a munkaviszonyban állók köre szűkebb, hiszen munkaviszony nélkül is juthat valaki alkalmi jövedelemhez.

A minimálbért vagy annál kevesebbet keresők teszik ki az összes összevont jövedelemmel rendelkező magánszemély 31,8 százalékát (2012-ben még csak 30 százalék volt az arányuk). A következő kategória a nagyjából az átlagjövedelemmel rendelkező réteg: a minimálbér és a kétmillió forint közti sávban 1 millió 226 ezren voltak tavaly. Egy évvel korábban itt 120 ezerrel többen voltak, feljebb és lejjebb is mentek innen. Leszakadóból több volt. A kétmillió forint alatti jövedelemmel rendelkezők összességében kevesebben voltak tavaly, mint 2012-ben, vagyis azt lehet mondani: a szegények többen lettek ugyan, ám a nagyobb jövedelműek létszáma is bővült – egyaránt az átlagjövedelműek terhére.

Az adóhatóság adataiból tehát az derül ki, hogy az olló tovább nyílik a szegényebbek, a leszakadók és a jobb, illetve kifejezetten jó anyagi helyzetben lévők között. Az átlagos jövedelem bruttó 174 ezer forint volt tavaly, ami természetesen kevesebb, mint amennyi a KSH hasonló adatából kiderül. Ennek az az oka, hogy a statisztikusok csak az ötfősnél nagyobb cégek alkalmazottait (és az állami szféra alkalmazottait) „látják”, a NAV viszont a legkisebbeket is, ez pedig lefelé viszi az értéket.

A magasabb jövedelemsávokban a három- és hatmillió forint közötti éves (bruttó 250 ezer és félmillió forint közötti havi) keresettel rendelkezők köre bővült jelentősen, itt több mint ötvenezer fős, vagyis tíz százalék feletti a növekedés. Az évi hatmillió forintnál is többet keresők köre 171-ről 188 ezerre nőtt.

Tavaly még csak ez a két csoport tudta igazán kiélvezni a családi adókedvezmény előnyeit, hiszen 2013-ban még nem lehetett azt igénybe venni a járulékok terhére. Márpedig ehhez három gyerek után több mint 300 ezer forint bruttó bér kellett, ha a szülők meg tudták osztani a kedvezményt.

A családi adókedvezmény összege és az igénybe vevők száma nem változott jelentősen 2012-höz képest. A kedvezmény 185 milliárd forintot tett ki, s 1,1 millióan vették azt igénybe. Az érintettek 48 százaléka egy, 34,7 százaléka kettő, 14,7 százaléka három gyerek után kérte a kedvezményt, ennél több gyerek után pedig a töredék. Ezt leszámítva nem osztottak túl sok kedvezményt, 21 milliárd forintot tett ki az összes többi.

Az öngondoskodás ebből 10,7 milliárdot ért, ebből 7,9 milliárd forint volt az önkéntes pénztári befizetésből adódó, s 2,4 milliárd a nyugdíj-előtakarékossági számlához kapcsolódó. Előbbit kevesebben vették igénybe, viszont a kedvezmény mértéke nőtt, a nyesznél viszont mind a kedvezményt kapó kör, mind az összeg kisebb lett.

A legnagyobb összevont jövedelem tavaly hárommilliárd forint volt, ez munkaviszonyból származott, vagyis havi 250 millió forint fizetést vallott be a legnagyobb jövedelemre szert tevő magyar. A forrásadós jövedelmeknél a top tízmilliárd forint volt, ami épp duplája az egy évvel ezelőttinek.