Nincs kegyelem a miskolci fészekrakóknak
A lendületes jogalkotás közepette a kormányoldal – nyilván szándékán kívül – a közelgő önkormányzati választásokra tekintettel csaknem végzetes hibát ejtett: átmenetileg megkegyelmezett a miskolci fészekrakós családoknak. Ám szerencsére a Fidesz helyi országgyűlési képviselője, Csöbör Katalin résen volt, és pénteken a parlamentnek benyújtott törvénymódosító javaslatával helyre teszi a jogszabályi környezetet és a miskolci romákat.
Amint arról akkor beszámoltunk: az Országgyűlés májusban határozatlan ideig meghosszabbította a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot. Így nem lehet kilakoltatni azt a devizahitellel rendelkező természetes személyt, aki nem jogosult más, beköltözhető ingatlanra, nem önkényes lakásfoglaló, akit nem sújtottak rendbírsággal, és akit nem ítélt el bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt.
A módosítás oka a devizahitelesek helyzetének – akkor még csak tervbe vett – rendezése volt. Vagyis, hogy addig se lehessen senkit az utcára tenni, amíg le nem zárul a bankok jelenleg zajló elszámoltatása, az árfolyamréssel és a szerződések egyoldalú módosításával beszedett összegek visszatérítése.
Csöbör Katalin kezdeményezésére azonban a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is, amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom. Így a továbbiakban nem alkalmazható a moratórium, ha az ingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, amely írásban vállalja, hogy a birtokba vételtől számított két éven belül felújítja az ingatlant, és a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás, helyben maradás elősegítése érdekében pályázatot ír ki a bérbeadására.
Az országgyűlési képviselő április végén, Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy különbséget kell tenni azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, és azok között, akik a Fészekrakó-program során jutottak elsősorban lakótelepi lakáshoz, és ott "képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni". Tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium "meghosszabbítása mögé bújik" – fűzte hozzá.
Csakhogy a parlament a bankok elszámoltatását szabályozó első, még július elején elfogadott jogszabállyal teljes árverezési és kilakoltatási moratóriumot hirdetett mindaddig, amíg a folyamat le nem zárul. A bírósági végrehajtásokról szóló törvény júliusi módosítása így felülírta a korábbi, "lex fészekrakós" kitételt.
Ezt a helyzetet kívánja most rendezni pénteken benyújtott módosítójával Csöbör Katalin. A képviselő azt javasolja, hogy a júliusi módosítás ne vonatkozzon az említett eljárásokra. Indoklásában azt írja: "A kedvezőbb szabályozás alkotmányosan igazolható indoka az, hogy a települések és az ott lakók fennmaradásának és ottmaradásának feltétele, hogy a jogalkotó minden lehetséges eszközzel segítse a munkahelyek odatelepülését, a vállalkozások létesítését, ehhez pedig szükséges, hogy a településen lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek."