A KSH közlése szerint azonban van jobb adat is: az év első nyolc hónapjában a termelés 6,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Augusztusban ugyanakkor a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás indexe 2 százalékkal alacsonyabb volt, mint júliusban. Az ipari termelés volumene 6,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Az ipari export 9 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusit. A feldolgozóipar exportértékesítésének mintegy felét képviselő két alág közül a több mint egyharmad részt adó járműgyártás kivitele 17 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint 15 százalékát nyújtó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 2,2 százalékkal emelkedtek. Az ipar belföldi értékesítése 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 7,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 augusztusához viszonyítva a feldolgozóipar termelése 7,1 százalékkal emelkedett, a csekély súlyú bányászaté 24 százalékkal visszaesett, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,9 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban 1,2–28 százalékkal nőtt a termelés, a többi ötben 0,1 és 13 százalék közötti volumencsökkenést mértünk az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása 17,8 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelésből 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,2 százalékkal emelkedett, mindkét értékesítési irányban növekedés volt. Az alág 11 alágazatából nyolcban 0,4 és 23 százalék közötti volumenbővülést, a többiben visszaesést regisztráltunk. A legnagyobb alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés majdnem egynyolcadát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,2 százalékkal nőtt. Az iparág két domináns alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kiugróan, 29 százalékkal bővült, a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 18,2 százalékkal visszaesett.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártása nőtt, amiben elsősorban az alacsony bázis hatása játszott szerepet.

A közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 13,5 százalékkal bővült, főként külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. Az alág szakágazatainak döntő többségében nőtt a termelés.

A kisebb súlyú gyógyszergyártás idén először csökkent, aktuálisan 9,3 százalékkal, nagyrészt a külpiaci kereslet számottevő csökkenése miatt.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal, a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, mindenekelőtt az alág legnagyobb, 42 százalékos súlyú szakágazata, a motor, turbina gyártása visszaesése következtében.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,4 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 27 százalékkal nőttek, az új exportrendelések 0,9 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány volumene 9,9 százalékkal meghaladta a 2014. augusztusit.

Január és augusztus vége között az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 6,6 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 8,7, a 36 százalékát képviselő hazai értékesítésé 3 százalékkal nőtt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,1 százalékos bővülése a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,8 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt, a legnagyobb mértékben Dél-Alföldön 11,4 százalék, a többi régióban 4 és 9,8 százalék közötti volt.