Magyarország,  amelynek helyzete egyáltalán nem olyan ijesztő, mint Izlandé, ahol a  kormány ellenőrzése alá vont több nagybankot, Európa egyik "problémás országának" számít a nagy adósság miatt, amelynek csaknem  egyharmada devizában van - írta a vasárnapi The New York Times.

A magyar fogyasztók nem tehetnek sokkal többet annál, minthogy várnak az ingatag helyzetű forint stabilizálódására -  olvasható a magyar pénzügyi rendszer sérülékenységéről közölt  elemzésben.

A tekintélyes napilap szerint annak nyomán, hogy a pénzügyi  válság az utóbbi hetekben végigsöpört Európán, Magyarország  különösen sebezhető helyzetben találta magát. Az ország, amely  egykor a nyugati befektetők kedvenc célpontja volt, súlyosan  eladósodott.

A kormány az elmúlt időszak költekezési hullámait jórészt  devizahitelekből fedezte, amelyek egyre drágulnak, ahogy a forint  helyzete gyengül. Átlag magyarok is bajba kerültek: az utóbbi  években tömegével vettek fel egykor olcsó svájci frank és euro alapú   kölcsönöket kocsi- és házvásárlásra, és a kölcsönök visszafizetése  egyre több kerül.

Mint a lap rámutatott, a bajt az okozta, hogy amikor a válság  elérte Európát, a befektetők aggódni kezdtek a kelet-európai  gazdaságok stabilitása miatt, és elkezdték kivonni tőkéjüket az  országból. A forint zuhanni kezdett, ebben a hónapban az euróval  szemben 10, a svájci frankkal szemben 13 százalékkal.

A The New York Times arról írt, hogy Magyarország egykor a  szocialista országok között a legkevésbé szocialista volt. Már a  szovjet uralom vége előtt nagyobb teret engedtek a szabad  vállalkozásnak, mint a tömb többi országában, ez volt a gulyás  kommunizmus rendszere. A kommunizmus bukása után az ország a nyugati  befektetők egyik fő céljává vált. S bár Magyarország 2004-ben  csatlakozott az Európai Unióhoz, a kormány túlságosan költekező  lett, 2006-ban a deficit elérte a GDP 9,3 százalékát.

A The Wall Street Journal a hétvégén szintén külön cikkben  foglalkozott a magyar pénzügyi helyzettel. Magyarországnak a példa  nélküli 5 milliárd eurós EKB-kölcsön ellenére gondjai vannak -  állapította meg az írás, utalva arra, hogy Budapest a jövő évi  növekedési előrejelzését kénytelen volt 1,2 százalékra mérsékelni a  korábbi 3 százalékról. A romló kilátások és a nemzetközi hitelpiaci  nyomás miatt a kormány ezenkívül új, szigorúbb költségvetést készített 2009-re.