A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél az alkalmazásban állók létszáma 2010. január-júliusban átlagosan 2 millió 680 ezer fő volt. Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 2,6 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a KSH. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 5,4 százalékos növekedése mellett), döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának köszönhetően, 3,2 százalékkal emelkedett.

A vállalkozásoknál 2010 január-júliusban 1 millió 810 ezren dolgoztak, 1,6 százalékkal kevesebben, mint 2009. első hét hónapjában. Május hónaptól a létszám már meghaladta az előző év azonos időszakit. A költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 769 ezer fő volt, ami a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,5 százalékos növekedést jelentett. A közfoglalkoztatás nélküli 685 ezer fős létszám, 0,3 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év első hét hónapjában. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 0,6 százalékkal emelkedett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 203 ezer 200 forint volt. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205 ezer 500 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók esetében 201 ezer 500 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,6 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 4,2 százalékkal nőttek, a költségvetés területén pedig 0,9 százalékkal elmaradtak az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest, annak ellenére, hogy január és március hónapokban kereset-kiegészítés kifizetésére került sor a közszférában.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztonsági tevékenység volt 446 ezer 200 forinttal, ezt követte az információ és kommunikáció 373 ezer 700 forinttal és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (350 ezer 100 forint). Legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 123 ezer 200 forinttal, valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (138 ezer 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első hét hónapjában átlagosan 2,4 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,0 százalékkal haladták meg az előző év január-júliusit. A költségvetési szférában dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye, az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,6 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 132 ezer 900 forint (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 ezer 700, a szellemi foglalkozásúaké 171 ezer 100) volt, átlagosan 8,8 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 216 ezer 100 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,3 százalékkal haladta meg az előző év január-júliusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 százaléknak felelt meg.

Nincs inflációs nyomás
A júliusi adatok is azt igazolják, hogy nincs béroldali nyomás a gazdaságban, ezért a keresetek alakulása érdemben sem az inflációt, sem a növekedést nem befolyásolja, és a monetáris politikára sincsen hatással - értékelte az adatokat Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője kiemeli, hogy a nemzetgazdasági szinten a keresetek április óta a gyakorlatilag alig változnak. A magánszektorban, ezen belül is kiemelten az iparvállalatoknál a válság után normalizálódni látszik a helyzet, ott a munkaidő meghosszabbításával és az ennek megfelelő díjazással, a kapacitások jobb kihasználásával készülnek a remélt konjunktúrára, mielőtt álláshirdetéseket adnának fel. A cégek az európai gazdaságnövekedési kilátásokhoz illesztik foglalkoztatási politikájukat. Bár egyre gyorsabb ütemben nő a foglalkoztatottak száma, a válság előtti szint elérése még messze van - állapítja meg az elemző.