Nemzetközi csúcs a kapitalizmus megújítására
A huszonhetek állam- és kormányfői támogatják a brit kezdeményezésre az euróövezeti vezetők által még vasárnap este elfogadott intézkedési tervet a kormányzati beavatkozások levezénylésére. Ennek lényege, hogy bővítik a bankközi likviditást, garantálják a pénzintézetek egymásnak nyújtott kölcsöneit, s ha szükséges részesedést vásárolnak a legnagyobb bankokban.
Ezzel a tervvel a zsebében Sarkozy francia államfő, az unió jelenlegi elnöke és Barroso bizottsági elnök szombaton az Egyesült Államokba utazik, hogy Bush elnökkel egyeztessen. A jövő héten ugyanezt megismétlik Kínában is. Ez derült szerdán éjszaka, a brüsszeli uniós csúcs első napjának zárásakor. Sarkozy sajtóértekezleten mondta el, miben egyeznek a nézetek, s miben nem. Megjegyezte, néhány nappal ezelőtt Medvegyev orosz elnökkel is közölte, számít az együttműködésére.
A tagországok üdvözölték a parlament gyors döntését, amellyel jóváhagyta a számviteli szabályok módosítását, így a bankok már ebben a szellemben teszik közzé a harmadik negyedévről szóló jelentéseket, s eszközeiket nem kell az aktuális piaci értéken kimutatniuk. Egyetértés mutatkozott a betétgarancia szintjét, a tőkekövetelmények változtatását, a hitelminősítők szabályozását illetően, de a felügyeletek egységesítésében nincs konszenzus.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ezt szorgalmazta, s bár nagyobb fogadókészséget tapasztalt, mint néhány hónappal ezelőtt, az alku még messze van. De atekintetben nem, hogy minden pénzügyi vállalkozást egyformán felügyelni kell, ideértve a spekulációs fedezeti alapokat is, s a határokon átnyúló bankok esetében a felügyeletnek is határon átnyúlónak kell lennie. S általában véve a felügyeleti együttműködést javítani kell. Válságkezelő csoportot is létrehoznak. A magyar kormányfő egyéb javaslatait, például az Európai Központi Bank beavatkozásáról az euróövezethez nem tartozó tagországokban, nem utasították el, de még emésztik.
Sarkozy azt mondta, hogy a kapitalizmust új alapokra kell helyezni, új Bretton Woods-i megállapodást kell kötni, méghozzá globális alapon. Elég volt a tőzsdei buborékokból és a buborékok kipukkanásából, a puszta spekulációból meggazdagodó bankvezérekből. Az EU sürgeti a nemzetközi csúcs összehívását, lehetőleg már novemberben.
A pénzügyi válság nyomasztó terhe alatt a tagországok kezdik megkérdőjelezni az EU ambiciózus klímacsomagját. Sarkozy erről is beszélt, hangoztatva, nem szabad feladni a célokat, vagyis azt, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás, húsz százalékra emelkedjék a megújítható források aránya az energiafelhasználásban és húsz százalékkal javuljon az energiahatékonyság. Nyolc ország – Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Szlovákia és a három balti állam - a csúcs kezdetén közös nyilatkozatban jelezte: meg kell találni a környezetvédelmi szempontok és a gazdasági növekedést övező aggodalmak egyensúlyát, s a kelet-európai új tagoktól nem lehet aránytalanul nagy erőfeszítést elvárni. Más oldalról Berlusconi olasz kormányfő is vétóval fenyegetőzött, mire Sarkozy azt mondta, mindenkinek a panaszát meghallgatják, igyekeznek rugalmasan megoldásra törekedni, de a megállapodást nem kéne a következő elnökség idejére áttolni, mert a globális felmelegedés nincs tekintettel a pénzügyi válság okozta nehézségekre. A találkozó után magyar részről azt mondták, úgy érzik, nincs elérhető közelségben az egyezség.
Kitért a francia elnök az orosz viszonyra is. Azt hangoztatta, nem lepte meg a szerdai genfi találkozó kudarca, de a grúz konfliktus kirobbanása óta így sok mindent el lehetett érni. Ő mindenképpen a párbeszéd híve Moszkvával, s megrendezik az EU-Oroszország csúcsot novemberben.
