Németország megnyithatja a pénzcsapot
Csehország is kimarad végül abból a pénzügyi paktumból, aminek szövegében hétfő éjszaka egyeztek meg az uniós állam-, és kormányfők informális csúcstalálkozóján. A december elejei EU-csúcson Nagy-Britannia már jelezte, nem írja alá a költségvetési szigorról szóló új dokumentumot. A csehek kimaradása némiképp meglepetés, hiszen a decemberi csúcson még nem hivatkoztak a most emlegetett „alkotmányos okokra”. Minden bizonnyal az EU-szkeptikus Vaclav Klaus államfő tiltakozása volt a csatlakozás fő akadálya, a ratifikációhoz ugyanis államfői szignó is szükséges.
Decemberben a magyar álláspont sem volt azonnal egyértelmű. Hétfőn éjszaka azonban Orbán Viktor kormányfő úgy nyilatkozott, csatlakozunk az új kormányközi szerződéshez, mert a magyar kormány számára „vörös vonalat” jelentő kérdésekben megnyugtatóan alakult a végleges szöveg. Azaz az új követelmények csak azután érvényesek, hogy beléptünk az eurózónába, illetve a dokumentum nem tesz utalást az adóharmonizációra. Ezt Orbán Viktor egyébként magyar diplomáciai bravúrnak nevezte.
Bonyolult kompromisszum született a nem euróövezeti-tagok eurócsúcsokon történő részvételéről hétfőn, ami a lengyelek követelése volt, és a franciákkal kellett „megharcolni” érte. Leegyszerűsítve: a paktumot aláíró nem eurózóna tagok minden olyan eurócsúcsra meghívást kapnak, ahol a versenyképességről, a fiskális paktumról szóló szerződésről lesz szó, továbbá amelyek az euróövezet alapvető struktúráit érintik. Az általános szabály az lesz, hogy mostantól az eurócsúcsokon többen vesznek részt, mint a 17 eurótag állam.
A szerződést márciusban írják alá, és életbe lépéséhez elég, ha 12 tagállam ratifikálja, amelyre előzetesen csaknem egy éves határidőt adtak maguknak az országok. Arról is megállapodtak, hogy legkésőbb öt évvel a szerződés hatályba lépése után annak rendelkezéseit beemelik az uniós jogba. Írországban elképzelhető, hogy népszavazásra lesz szükség. Nicolas Sarkozy francia elnök pedig jelezte, már nem viszi a dokumentumot a törvényhozás elé az áprilisi elnökválasztás előtt. A rivális jelölt, a szocialista Francois Hollande közölte, újratárgyalná a szöveget.
Nagyobb politikai elkötelezettséget jelent a tagállamok részéről, de tartalmilag alig tesz hozzá újat a már létező uniós gazdasági szabályokhoz – értékelte lapunknak Guntram B. Wolff, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója a pénzügyi paktumot. A szakértő úgy vélekedik, a szabályok betartása melletti komolyabb politikai elkötelezettség talán középtávon meggyőzi a piacokat. Rövid távon a bizalmi válságot, amely például Olaszországot sújtja, azonban csak az európai mentőalap tűzerejének növelése oldhatja fel – állítja Wolff.
Wolff emlékeztetett: közvetlen az összefüggés a pénzügyi paktum és az eurózóna állandó mentőalapjáról, az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM) hétfőn szintén véglegesített szerződés között. Most, hogy a németek zsebben tudhatják legalább 25 tagállam politikai kötelezettségvállalását a pénzügyi fegyelem mellett, Berlin hajlandó lehet a mentőalap eddig 500 milliárd euróban meghatározott tűzerejének növeléséhez hozzájárulni. Az alap mozgástérének növelése a márciusi csúcson kerülhet terítékre.
A pénzügyi paktum a húsz éves maastrichti szerződés korábban Németország és Franciaország által is figyelmen kívül hagyott gazdasági alapszabályait erősíti meg. Megállapítja, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a három százalékot, és az államadósság nem lehet több a GDP hatvan százalékánál. Arra biztatja a kormányokat, hogy a strukturális költségvetési hiány legyen maximum 0,5 százalékos, ami rendkívül kicsi mozgásteret hagy. Bírálói ezért is csúfolják a paktumot úgy: „a szerződés, ami törvényen kívül helyezte a keynesianizmust”.
A kiegyensúlyozott költségvetésre törekvést előíró szabályt alaptörvénybe, vagy azzal egyenértékű jogszabályba kell foglalni egy éven belül. A hazai jogba való átültetést az Európai Bíróság vizsgálhatja, elodázása esetén büntethet maximum a GDP 0,1 százalékának mértékében. Az „aranyszabálytól” való eltérést automatikus büntetés követi, aminek részleteiről még további tárgyalások zajlanak, főleg arról, milyen szerepet tölthet be ebben a folyamatban az Európai Bizottság.
A fiatalok foglalkoztatásáról, az egységes piac kiteljesítéséről, és a kis-, és középvállalkozások könnyebb hitelhez juttatásáról is megállapodtak az uniós vezetők egy másik dokumentumban. A megszorítások mellett a két éve tartó eurózóna-válság tizenhetedik EU-csúcsán helyett kapott a növekedés ösztönzése is a politikai célok között. Orbán Viktor ezt úgy értékelte: az EU-ban jól látható gazdaságpolitikai váltás történik.
A foglalkoztatás terén a tagállamok megegyeztek abban, hogy az Európai Bizottságnak áprilisig amúgy is elküldendő Nemzeti Reformprogramokat konkrét intézkedésekkel teli nemzeti munkahelyteremtési stratégiával is kiegészítik. A kérdés nem is lehetne aktuálisabb: az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint több mint 23 millió munkanélküli él az unióban.
A fiatalok foglalkoztatása terén a bizottság nyolc különösen érintett tagállammal (ahol a 25 év alatti polgárok közti munkanélküliség több mint 30 százalékos) külön együtt dolgozik a lehetséges megoldásokon. Ehhez az unió a 2013 végéig még a szociális alapban létező, de lekötetlen, mintegy 22 milliárd eurót próbálja bevetni. Szintén a még rendelkezésre álló uniós forrásokat használnák kkv-k pénzhez juttatásához. A kis-, és középvállalkozások finanszírozásába bevonnák z Európai Beruházási Bankot is.
Az egységes piac tekintetében a tagállamok többek között abban egyeztek meg: 2012 júniusáig elfogadják a szabványosításról, az energiahatékonyságról és a számviteli követelmények egyszerűsítéséről szóló bizottsági javaslatokat, a közbeszerzési szabályok egyszerűsítéséről pedig az év végéig meg kell egyezni. A tagállamok azt is vállalták, júniusra lezárják az egységes szabadalmi csomagról szóló több évtizede tartó vitát is.
A gazdasági növekedés és munkahelyteremtéssel kapcsolatos szintén hétfő éjszaka elfogadott javaslatcsomag Guntram B. Wolff szerint csak öt éven belül érzékeltetheti hatását, rövid távon véleménye szerint inkább a bajban lévő bankok mielőbbi feltőkésítésére és pénzügyi élénkítő programokra lenne szükség. A kutató szerint az infrastruktúra és az energia terén lenne szükség nagyobb befektetésekre, amelyet az unió költségvetése fedezhetne.
