Előzőleg négy negyedéven át egyre romlott a teljesítmény negyedéves  összehasonlításokban: a tavalyi második negyedévi mínusz 0,6  százalékról az idei első negyedévig mínusz 3,5 százalékra gyorsult a  visszaesés üteme.
A mostani második negyedévi növekedést keresleti oldalon elsősorban a közfogyasztás és a lakossági fogyasztás támogatta,  sorrendben 0,4 százalékos, illetve 0,7 százalékos növekedéssel az  első negyedévhez képest. Ezek már az első negyedévben is 1,1  százalékkal, illetve 0,6 százalékkal gyarapodtak az előző negyedhez  képest.

Pozitív újdonság viszont, hogy a beruházások stabilizálódtak: a  második negyedévben már csak 0,5 százalékkal estek vissza, az első  negyedévi, 18,5 százalékos zuhanás után.

Közeledett a stabilizálódáshoz az export is, 1,2 százalékos  csökkenéssel, miután az első negyedévben még 10,5 százalékkal  fogyatkozott az előző negyedhez viszonyítva. A behozatal 5,1  százalékkal tovább csökkent az első negyedévi, 5,3 százalékos mínusz  után, de mivel fordult a helyzet - a második negyedévben a kivitel  kevésbé csökkent, mint a behozatal -, a külkereskedelem már pozitív  hozzájáruló volt a hazai össztermék (GDP) alakulásához.

A második negyedévben a német gazdaság visszaesése éves  összehasonlításban 5,9 százalékosra lassult az első negyedévi 6,7  százalékról. Éves összehasonlításban a tavalyi utolsó negyedévben  kezdődött a baj, 1,8 százalékos GDP-csökkenéssel. Szintén éves  összehasonlításban a lakossági fogyasztás a második negyedévben már  nőtt, 0,5 százalékkal, miután az első negyedévben 0,1 százalékkal, a  tavalyi utolsó negyedben 0,6 százalékkal csökkent, és az előző  negyedévekben sem érte el a növekedése legalább az 1 százalékot.

Az elemzők korábban abban reménykedtek, hogy a lakossági  fogyasztás növekedése esetleg fékezheti az idénre várt gazdasági  visszaesést Németországban, mások viszont rámutatnak, hogy a  növekedés jobbára a kormány autóvásárlásokat ösztönző "roncsprémium"  programjának köszönhető, és ha a program kifut -várhatóan már a jövő  hónapban -, nem tudni, mi lesz a növekedéssel.

A második világháború óta a legerősebb gazdasági visszaesés  várható ebben az évben Németországban. Ezt erősítette meg április  végi, lefelé módosított hivatalos előrejelzésében a német kormány,  6,0 százalékos gazdasági gyengülést jósolva, a januárban általa  jelzett 2,25 százalékos visszaesés helyett. Az áprilisi előrejelzés  most is érvényben van, habár a német pénzügyminisztérium júliusi  havi jelentése szerint Németországban a fő mutatók arra vallanak,  hogy a gazdaság hamarosan túljut a visszaesés legrosszabb szakaszán.

A külföld számára is figyelemre méltó, hogy a német kormány  szerint az import idén 10,6 százalékkal csökken, és jövőre is  legföljebb 0,4 százalékkal nőhet.

A visszaesés várhatóan fokozatosan érezteti hatását a  munkaerőpiacon is. A német gazdaságkutató intézetek előrejelzése  szerint a munkanélküliek száma ebben az évben legkevesebb 1  millióval növekszik, hosszú idő óta először ismét 4 millió fölé,  jövőre pedig megközelítheti az 5 milliót is. A kormány átlagosan  3,72 millió munkanélkülire számít idén, és 4,62 millióra jövőre.

A kormány ugyanakkor derűlátóbb a gazdaságkutató intézeteknél.  Azok ugyanis jövőre is 0,5 százalékos GDP-csökkenést jósolnak, míg a  kormány azt jövendöli, hogy az év végén már fordulat következhet, és  a gazdaság 0,5 százalékkal növekedhet a jövő évben.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban a német GDP 6,2  százalékos csökkenését jósolta erre az évre a tavasszal jelzett, 5,6  százalékos mínusz helyett, a jövő évre szóló előrejelzését 0,6  százalékos GDP-mínuszra javította az addig, 1,0 százalékos  visszaesésre szólt jóslatról. Tavaly évi átlagban 1,3 százalékkal,  tavalyelőtt 2,5 százalékkal bővült a német gazdaság.

A német kormány most a lakossági fogyasztás 0,1 százalékos  csökkenését jósolja idénre, és további 0,3 százalékos visszaesését  jövőre. Eszerint a válság viszonylag megkímélni látszik a lakosság  életszínvonalát, csakhogy az már a korábbi, jobb időkben  visszaesett, vagyis az összehasonlítási alap gyenge. Németországban  2005 óta folyamatosan csökken a reálbér, csökkent a kifizetett  teljes bértömeg vásárlóértéke is, ugyanis tavaly év végéig  növekedésének üteme rendszeresen elmaradt az inflációtól, miközben,  ráadásul, a bértömeg nominális növekedésének igen szerény üteménél  gyorsabban nőtt a foglalkoztatottak száma. Így a korábbi, erős  gazdasági növekedés idején is a lakossági fogyasztás például  tavalyelőtt évi átlagban 0,3 százalékkal csökkent - az akkori  áfaemelés hatására is -, és tavaly évi átlagban is csak 0,4  százalékkal nőtt, a kedden kiadott hivatalos felülvizsgálatok  szerint.

Most a GDP keresleti oldalának más, korábbi hajtóerői  fogyatkoznak meg igazán. A német kormány előrejelzése szerint a  beruházások idén 8,1 százalékkal, jövőre 0,3 százalékkal csökkennek.  A német export idén átlagosan 18,8 százalékkal visszaesik, jövőre  esetleg 0,9 százalékkal nő. A korábbi években a beruházások és az  export évi 10-15 százalékos növekedése lendítette a GDP-t, a  keresleti oldal majdnem 57 százalékát kitevő hazai lakossági piac  érezhető növekedése híján.