Komoly belpolitikai vitát váltott ki Horvátországban a német Bild am Sonntag vasárnapi cikke, amely a Mol-Sanader-ügy kapcsán úgy fogalmaz: korábban megmutatkozhat, Horvátország a jogállamiság útját járja-e. Az alkotmánybíróság ugyanis várhatóan június 15-ig döntést hoz arról, hogy újrakezdjék-e Ivo Sanader korábbi miniszterelnök büntetőperét. A politikust 2012-ben (többek között azzal a váddal, hogy a Molt vezető Hernádi Zsolt lefizette az INA nevű horvát energiavállalat feletti irányítás átadásáért - a szerk.) tíz év szabadságvesztésre ítélték. Ám "sok kérdés megválaszolatlan maradt", így maga a vád fő tanúja is börtönben ült, majd a per után nyoma veszett, állítólag egy svájci útlevél révén - írta a német lap.

Peter Ramsauer, a bajor konzervatív CSU politikusa, a Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - gazdasági bizottságának elnöke a lapnak azt mondta: Horvátországnak "az EB ismételt felszólítása után végre meg kell mutatnia, hogy komolyan veszi a jogállami elveket". Ez fontos a horvát gazdaság szempontjából, és elvárja Európa is, valamint mindazok, akik beruházásokat kívánnak végrehajtani az országban - tette hozzá Peter Ramsauer. Hangsúlyozta, hogy a Sanader-ügy lehetőséget adhat a jogállami elvek iránti elkötelezettség bizonyítására. 

A cikk emellett a "következő Görögországnak" nevezi déli szomszédunkat. A két nagy párt, a kormányzó szociáldemokraták (SDP) és a jobbközép ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) emiatt egyaránt sajtókonferenciát hívott össze, az ügyben több politikus nyilatkozott.

A német lap azt írta, hogy az Európai Bizottság május 19-i bizalmas elemzése szerint Horvátországban "drámaian romlott" a gazdasági helyzet. A bizottság megítélése szerint az államháztartás szanálása és a megbízhatóan működő jogrend kialakítása ügyében meghatározott nyolc központi feladat közül ötben "gyakorlatilag semmi sem történt". Így továbbra sincs hatékony költségvetési ellenőrzés, nem állították le a korai nyugdíjazási hullámot, nem  tettek intézkedéseket a gazdaság élénkítésére, nem készült részletes terv az állami vagyon gazdasági hasznosításáról és alig játszanak szerepet a rendezetlen cégcsődök megelőzésére hivatott kereskedelmi bíróságok.

Branko Grgic miniszterelnök-helyettes szerint a helyzet nem olyan drasztikus, mint ahogy azt leírják. "Horvátország közel sincs olyan helyzetben, mint Görögország. Sokkal jobb mutatókkal rendelkezik, akkor is, ha adósságról, és akkor is, ha a hiányról beszélünk" – mondta. Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter elmondta: a The Financial Times azt írta, érdemes Horvátországban befektetni, a Világbank szerint pedig az elmúlt öt évben 50 helyet lépett előre az ország az üzleti listán. Azt javasolta, hogy nekik higgyenek.

A horvát ellenzéki HDZ-ben viszont azt állítják: semmi olyanról nem számolt be a német lap, amire ők már ne hívták volna fel a figyelmet az elmúlt években. Ivan Suker, a HDZ parlamenti képviselője sajtótájékoztatón közölte, hogy a lap által felhozott problémákról beszél mindenki, kivéve a horvát kormányt. 

Ivana Maletic, a HDZ európai parlamenti képviselője szerint a horvát kormány azzal, hogy nem reagál és lezseren kezeli az ügyeket, sokkolja a nemzetközi közvéleményt. A kabinetnek "nincs ötlete és nincs megoldása a problémákra"- vélekedett.

Arsen Bauk közigazgatási miniszter nem sokkal a HDZ sajtótájékoztatója után, az SDP sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Bild nem releváns lap. "Vannak olyan emberek, akik úgy vélik, nem élünk ugyanazon a kontinensen. Mintha két Európa létezne. Az egyik a hivatalos,
amelyik megdicsérte a horvát kormányt, és amit tesz, és van a másik, a bulvármédia, és a HDZ, amely teljesen mást lát" – állította.