Nem volt cél, mégis nyereséges lett a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank az első félévben 27,2 milliárdos nyereséget ért el. De – mint azt jelentésük hangsúlyozza – jegybankként nem céljuk a nyereség elérése, és az egyszeri hatások következménye. Az év végére már veszteséget várnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012 első félévi nyeresége – döntően egyszeri hatásnak köszönhetően – 27,2 milliárd forint volt. Az év egészére ugyanakkor számottevő veszteséget jelez előre a jegybank.

Az MNB féléves jelentése szerint, ami a jegybank honlapján jelent meg, az idei első hat hónap eredménye a tavaly első félévi veszteséghez képest 95,7 milliárd forintos javulást jelent. A féléves eredmény a devizaárfolyam-változásból származó nyereség jelentős emelkedéséhez köthető. Ezt a végtörlesztéshez kapcsolódó euróeladások és a gyengébb forintárfolyam okozta – teszi hozzá a jegybank.

A jelentés szerint az átmeneti hatás megszűnésével az MNB prognózisa 2012 egészére számottevő veszteséget jelez előre. Amennyiben a jegybank eredménytartaléka nem fedezi ezt a veszteséget, a fennmaradó összeget az MNB-törvény alapján a költségvetésnek meg kell térítenie.

A jelentésben megjegyzik, hogy az MNB eredményének alakulását döntően a monetáris politika céljai és az elérésükhöz szükséges eszközök határozzák meg. Így a jegybanki eredmény nem a jegybanki működés sikerességének mérőszáma.

Az MNB működési költségei 2012 első felében több mint 200 millió forinttal voltak alacsonyabbak, mint 2011 hasonló időszakában, és 5,5 milliárd forintot tettek ki. Ebből a személyi jellegű ráfordítások összege 2,43 milliárd forint, a banküzemi általános költségeké 3,07 milliárd forint volt. Az idei működési költségek nominálértéken várhatóan nem érik el a 12 milliárd forintot, a jelentés szerint erre az utóbbi évtizedben is csak egyszer, a tavalyi évben volt példa.

Az év első felében az árfolyamváltozásokból eredően 114,2 milliárd forint nyereséget könyvelt el az MNB, miután a deviza-jelzáloghitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó euróeladási tenderek, részben pedig az ÁKK-val főképp az IMF-hiteltörlesztések miatt bonyolított devizaeladások miatt a devizaeladások volumene a szokásos mértéknél jóval nagyobb volt. Ugyanakkor a forint erősödésének köszönhetően a hivatalos és a bekerülési árfolyam eltérése a félév során jelentősen mérséklődött – magyarázta jelentésében az MNB.

A nettó kamateredmény ugyanakkor 84,3 milliárd forint veszteséget mutatott az első félévben, mert az előző évek devizabeáramlásának hatására a jegybanknál jelentős nettó devizapozíció alakult ki, ami a forint- és devizakamatszint eltérése miatt veszteséget okozott.

Az első félév végén az MNB hivatalos devizatartalékainak nagysága 35,6 milliárd euró volt. Ez 2,2 milliárd euróval kevesebb, mint 2011 végén. A csökkenés elsődleges okai az államadósság-kezeléshez kapcsolódó kifizetések, valamint a végtörlesztéshez kapcsolódó devizaeladások, melyeket az Európai Bizottságtól befolyt transzferek csak részben ellensúlyoztak.

Az államadósság-kezeléshez kapcsolódó tételek mintegy 1,6 milliárd euróval csökkentették a jegybank devizatartalékait. A végtörlesztéshez kapcsolódó devizatenderek az első félévben 1,72 milliárd, a 90 napon túli késedelemmel érintett devizakölcsön-tartozások konverziójához kapcsolódó jegybanki euróeladások 36 millió euró csökkenést eredményeztek.

Az MNB saját adósságszolgálatához kapcsolódó kifizetések 40 millió eurót tettek ki. A rövid betétállomány, illetve a mark-to-market betétek változása valamivel több, mint 400 millió euró kifizetést jelentettek. A költségvetési szervek megbízásából nettó 360 millió euró folyt ki a devizatartalékból.

Az Európai Bizottságtól 1,5 milliárd euró nettó transzfer érkezett 2012 első félévében. A tartalékon elért eredmény a tárgyidőszakban 310 millió euróval növelte a devizatartalékot.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.