A megkérdezett 27 elemző közül 26 vélte úgy, hogy nem változik az alapkamat. A konszenzus alapján az várható, hogy az alapkamat 2011 végén is 6,00 százalékon áll majd - derül ki a Reuters hírügynökség csütörtökön bemutatott felméréséből.

Az átlagos infláció az idén 3,9 százalék lesz, az év végére 3,7 százalékra, jövőre pedig éves átlagban 3,4 százalékra csökken a felmérés szerint. A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben 2,4 százalékkal növekedhet az elemzői konszenzus szerint, az év egészét tekintve pedig 2,7 százalék lehet a növekedés. A Reuters előző, egy hónappal korábbi felmérésében még 2,8 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítettek 2011-re. Jövőre 3,4 százalékra gyorsulhat a növekedés üteme az új felmérés szerint. A GDP-arányos államháztartási hiány az idén 2,9 százalék lehet, bár van olyan elemző is, aki 5,5 százalékos többletet jósol 2011-re. A többség szerint a hiány jövőre is 2,9 százalék lehet.

A február 14-16 között végzett felmérés során több elemző hangsúlyozta, hogy a kilátások nagyban függenek a szerkezeti reformoktól, amelyek ismertetése február végén vagy március első felében várható, kamatcsökkentés pedig akkor lehetséges, ha a reformok a magyar eszközök iránti befektetői bizalom erősödését eredményezik. Ugyanakkor a tervezett átalakítások egyes elemei, például a gyógyszer- és a közlekedési támogatások csökkentése komoly inflációs nyomást válthat ki.

A Monetáris Tanács tagságának várható átalakulásával kapcsolatban Anders Svendsen, a Nordea elemzője megjegyezte, hogy a négy új tag márciusra várható belépésével véget érhet a kamatemelési periódus. A svéd bank elemzője szerint nem valószínű, hogy már rögtön márciusban csökken az alapkamat, de nem volna meglepő, ha egy vagy két alkalommal az alapkamat csökkentéséről döntene a tanács a következő két negyedévben.

A MNB kamatdöntő testülete a legutóbbi, január 24-én tartott ülésén 25 bázisponttal 6,00 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, az elemzők többségi várakozásának megfelelően. Az ülésről kiadott közleményben a jegybank leszögezte, hogy a Monetáris Tanács az inflációs kockázatok miatt döntött az alapkamat emelése mellett, és a következő hónapokban is az inflációs kockázatok mérlegelése alapján határoz a további kamatemelés szükségességéről.

A tanács előtt három javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatemelés, az 5,75 százalékos kamat tartása, illetve 25 bázispontos kamatcsökkentés. Simor András, az MNB elnöke, a tanács tagja szerint a kamatemelést "nagyon szoros szavazás" eredményeképpen hajtották végre. A tagok a szavazást megelőzően 3-3-1 döntési arányt jeleztek, az elnök, a jegybanktörvénynek megfelelően többségi döntéshozatalhoz szükséges szavazati arány elérése érdekében kérte a tanácstagokat javaslatuk újragondolására, végül Bihari Péter a döntés meghozatala érdekében támogatta a 25 bázispontos kamatemelést. Így az emelésére szavazott Bihari Péter, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András, míg szinten tartására Csáki Csaba és Karvalits Ferenc, csökkentésére pedig Bánfi Tamás.

A tanács az előző kettő, tavaly novemberi és decemberi ülésén is emelte a jegybanki alapkamatot, ugyancsak 25-25 bázisponttal. Ezt megelőzően, tavaly április óta 5,25 százalékon, történelmi mélyponton volt az alapkamat.