Kis korrekció után kora délután ismét történelmi mélypontra zuhant a forint az euróval szemben a budapesti banközi devizapiacon. Egy euróért nem sokkal dél után 288,58 forintot is adtak, amire eddig még nem volt példa. Általános vélekedés az, hogy a tegnapi jegybanki kamatcsökkentés a piac által várt lépés volt, így nem ennek a következménye a forint gyengülése. A régióban általános a süllyedés, ez alól mi sem tudjuk kivonni magunkat.

Bevásárló kocsi az Obiban

Ezzel együtt lehet változás a jegybank kamatpolitikájában, még akkor is ha vélhetően nincs konkrét árfolyamcél a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) – mondta Barcza György, a K&H Bank elemzője. Az minden esetre látszik, hogy a 286-288-os árfolyamiszint még bőven elfogadható a jegybank számára. Az elemző úgy gondolja, hogy a gyengülés addig tarthat, amíg a MNB nem áll meg a kamatcsökkentési politikájával. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint viszont, ha a forintgyengülés nem válik hisztérikussá, azaz csak kis lépésekkel morzsolódik le az árfolyam és még vissza-visszaerősödés is lesz, a jegybank nem módosít a stratégiáján. Amennyiben drasztikus tőkekivonás kezdődne, az már egész más helyzet lenne, és az MNB-t isváltoztatásra késztethetné -  – tette hozzá Suppan Gergely.

Abban mindketten egyet értettek, hogy a jenlegi szintről – a mostani környezetben – további gyengülés is minden további nélkül bekövetkezhet. Barcza György szerint az MNB "fájdalomküszöbe" valahol 295 forint környékén húzódhat. A tegnapi kamatdöntés utáni MNB-indoklást, azonban többen úgy értelmezték, hogy a jegybank számára a 300 forintos euró sem lenne drámai. Barcza kifejtette viszont, hogy a devizagyengülés lehet olyan mértékű, ami veszélyeztetheti az inflációt, s ez szándékainak átértékelésére késztetheti az MNB-t. Suppan Gergely szerint a jegybank rekciója azon múlhat, hogy viharossá válik-e a piac, s ha igen, mikor.

A jó ideje csökkenő forintkurzus kapcsán elhangzottak olyan vélemények is, hogy az árfolyam szintje lassan szociálpolitikai kérdéssé válik. A devizahitelesek problémája a legégetőbb, de  például az ingatlan bérleti díjak jó részét  is euróban határozzák meg. A forintgyengülésből fakadó többletköltségeket pedig nagyon nehéz kitermelni, elviselni. Az elemzők szerint nem nagyon van más lehetőség, mint ezzel együttélni. Ha szociálpolitikai okok miatt belenyúlnak az árfolyamba, spekulációs célponttá válhatunk – hangoztatta Barcza és Suppan is.

Éppen ezért Barcza most az MNB részéről még a verbális interveciónak sem látja sok esélyét. A Takarékbank elemzője hozzátette, látni kell: most a jegybanknak nem sok eszköze van. Az árfolyamalakulás szempontjából csaknem teljesen közömbös, hogy az alapkamat 0,5 százalékponttal magasabb vagy alacsonyabb. A régió süllyed, és a forint a környező devizákkal tart. Ezt most az MNB, alighanem akkor sem tudná meggátolni, ha a mostaninál jóval magasabban tartaná az alapkamatot. Az ugyanakkor valóban szomorú, hogy a devizahitelesek, importőrök számára ez nagyon kedvezőtlen folymat.  

Suppan szerint egy dolgot mindenképpen figyelembe kell venni, amely ugyan túlmutat a forint árfolyamán, ám attól nem függetleníthető: az államadósság kezd olyan mértéket ölteni, amelyet kezelni kell. Ezt pedig csakis a strukturlási reformok elindításával lehet megtenni. Ha ezek elmaradnak,  hosszú távon fölösleges forint célárfolyamról beszélgetni.