A mostani bárányértékesítési szezonban az értékesítési ár kilónként 0,6 euróval kevesebb, mint egy éve volt. Azaz az árban nincs előrelépés, holott a forint gyengülés miatt tavaly 246 forintos euróval lehetett számoni a mostani 300 forint körüli árfolyammal szemmel. Vagyis jó 160 forinttal csökkent az idén a kilónkénti felvásárlási ár, a magyar termelő kilónként 600-700 forintot kap.

Változás az is, hogy a kiszállítási időszak 8-10 napra meghosszabbodott. Abban viszont nincs újdonság, hogy a fő piac most is Olaszország – a kivitel 90 százaléka ide megy -, a megmaradó bárányokat tovább hízlalva az ünnepek után Ausztriába, Németországba és Franciaországba lehet szállítani, s van is már érdeklődés erre. A szállítási költség körülbelül 2,3 euró élőállat-kilónként.

A Magyar Agrárkamara elemzői szerint ezen az évek óta szinte bebetonozott helyzeten érdemes lenne túllépni. A szakértők szerint jó lenne a főpiacot megváltoztatni vagy egyéb irányba is nyitni. Már csak azért is, mert nagy a konkurencia: belépett Románia, Bulgária, Lengyelország, akik nagy szállítókká nőtték ki magukat. Segítene és több pénz maradna az ágazatban, ha sikerülne fejleszteni a hazai juhhús feldolgozást.

Ma viszont magyar juhfeldolgozás nincs, holott biztosan sikerülne értékesíteni a kis szériákban, gusztusosan, konyhakészen előkészített bárány/juhhúsokat. Ráadásul ez emelhetné az árakat, csökkentené a termelők kiszolgáltatottságát az exportőrökkel szemben.

Nem segíti a Magyar Agrárkamara szerint az ágazat jövedelmi helyzetét, hogy a gyapjúra nincs kereslet. Némi pénzt hoz az igen munkás juhfejés: a tej felvásárlási ára literenként 180 forint körül alakul. A termelés mind emiatt veszteséges, jó esetben nullszaldós.