Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem nyúlt ezúttal sem az alapkamathoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, így az irányadó ráta maradt 8,5 százalékon. Az ülésen más javaslat nem volt. Simor András jegybankelnök elmondta, hogy a nemzetközi pénzügyi válság jelei fokozottan jelentkeznek Magyarországon, a globális hatások alól nem tudjuk függetleníteni magunkat, ezért szükséges a szigorú moteráris kondíciók fenntartása.

Az elemzőket nem lepte meg a jegybank lépése, ők úgy látják, hogy az idén már nem is változtat a rátán a testület, jövőre viszont fokozatosan egy százalékpontot csökkenthet az MNB, év végére 7,5 százalékra mérsékelve a május óta változatlan kamatszintet.

Simor közbelépést ígér

A tanács ülésén nem a megszokott témák kerültek előtérbe: eddig az infláció alakulását figyelték, most a globális helyzetet, és a nemzetközi forráshiány magyar hatásait vizsgálták.

Simor András azt hangsúlyozta: a likviditási helyzet biztostíása érdekében számos új kezdeményezést tettek, ezek magukért beszélne. Kiemelte: intézkedéseik a pénzügyi piacok stabilizizációját, zavartalanabb működését szolgálták, és nem feltétlenül a forint árfolyamára kívántak hatást gyakorolni.Külön kitért az EKB-vel kötött megállapodásra, amelyről elmondta, hogy az abban foglaltakat nem feltétlenül akarja az MNB kihasználni. Ez egy "végső mentsvár", akkor használják fel a piacon a devizaforrások elapadnának.

Mindezekkel együtt azért a jegybank figyeli a forint árfolyamának alakulását is. Véleménye szerint a forint gyengülését fundamentális okok nem indokolják, ha az MNB úgy látja, hogy a forint árfolyama veszélyezteti az inflációs célt, vagy a pénzügyi stabilitást, közbe fog lépni - mondta Simor András. De arról nem beszélt, mikor és hogyan avatkoznának be.

Adócsökkentés csak később lehet

Adócsökkentésnek, mivel most a a stabilitás megtartása a lefontosabb nincs itt az ideje. Hozzátette azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy erre ne lenne szükség, ám ennek kiadáscsökkentésekkel kell együtt járnia - mondta Simor. Most ennek nincs meg a lehetősége. A tankönyvek szerint recesszió közeli állapotban a költségvetésnek költenie kell, de nem Magyarországon, ahol ehhez túl magas az államadósság és a költségvetés hiánya, ezért a növekedést más eszközökkel kell beindítani, a strukturális reformokkal.

Simor remélte, hogy ezt a politikai erők felismerik, csakúgy mint azt, hogy ebben a helyzetben mindenkinek kompromisszumot kell hoznia.

Magyarország nem áll az államcsőd szélén

Magyarország nem áll az államcsőd szélén, Izland és Magyarország között semmi hasonlóság nincs - jelentette ki ismét a jegybankelnök. Erre számos példát sorolt többi között azt, hogy a folyófizetési mérleg hiánya az izlandinál sokkal alacsonyabb vagy, hogy a hazai bankrendszer GDP-hez viszonyított mérete jóval kisebb, mint a szigetországban.

A nem megfelelő gazdaságpolitika az ok

A jegybankelnök kérdésre válaszolva elmondta, a jelenlegi helyzetet alapvetően három körülménnyel magyarázható. Az egyik, hogy a 2001-2006, s különösen a 2002 és 2006 közötti gazdaságpolitika. Azóta persze történtek kedvező változások, ám a piacok nem felejtenek. Megjegyezte: most nagyon fontos lenne, hogy a közpénzügyi vagy másnéven plafontörvényben megegyezésre jutnának a poltikai pártok.

A másik tényező a devizahitelek magas állománya. Azonnal hozzátette azonban, hogy ezt a kockázatot a piac – szerinte – túlértékeli. A kölcsönök folyósítása sokkal konzervatívabban történt, mint más országokban. A devizahitelekről szólva azonban azt is kifejtette: egyáltalán nincs az ország abban a helyzetben, hogy a devizahitel tulajdonosokat meg kellene menteni. Nem emelkedett a hitelt nem fizetők aránya a forint árfolyamának változása után. Volt már ennél nagyobb forintárfolyam gyengülés is - közölte –, s akkor senki sem beszélt mentőakcióról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azért nincs olyan megoldás, ami nem kerül semmibe, "nincs ingyenebéd". Ha valaki árfolyamkockázatot vállalat, bizony előfordul olyan helyzet, amikor kedvezőtlenül alakulnak a körülmények.

Harmadik markáns problémaként a csökkenő deficit ellenére meglévő magas államadósságot említette. Hozzátette meg azt sem tartják kedvező körülménynek, hogy viszonylag magas a rövidlejáratú nemzetközi adósságállomány. Azt azonban a piac nem veszi figyelembe, hogy ezek fele a magyar bankok saját kölcsöne az anyabankukkal szemben. Ez pedig nem tükröződik a megjelent elemzésekben.

Csalódás a csúcs

A Nemzeti Csúccsal kapcsolatban is válaszolt egy kérdésre, ám szükszavúan csak annyit felelt: akadt néhány érdekes gondolt, de alapvetően csalódott.

Simor András sajtótájékoztatója