A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének eredményei szerint a fogyasztói bizalom stabilizálódni látszik és valószínűleg nem is várható jelentős változás e téren a közeljövőben. A komplex Fogyasztói Bizalom Index értéke mellett a Fogyasztói Várakozások Indexe is alig változott az előző negyedévhez képest.

A Vásárlási Hajlandóság Index értéke kismértékben visszaesett 2009 harmadik negyedévében. A második negyedévhez képest lényegesen nem változtak a munkanélküliségre vonatkozó várakozások és a megtakarításról szóló vélemények. Az inflációs várakozások kismértékben javultak, a hitelfelvételi kedv azonban tovább csökkent.

Megtorpant a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) emelkedése 2009 júliusához képest, jelenlegi 146,3 pontos értékével stabilizálódni látszik a gazdasági válság kitörése előtt mért szinten.

A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) 2009 szeptemberében alig változott az előző negyedévhez képest, 180,4 ponttal még mindig viszonylag magas szinten áll.

A Vásárlási Hajlandóság Indexének (VHI) alakulása az elmúlt néhány periódusban hullámzó trendet mutat: értéke 8,3 pontot esett, jelenleg 108,5 pont. A visszaesés hátterében a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv mérséklődése áll.

„Az eredmények is azt igazolják, hogy a gazdasági válság kezdetét követő nagymértékű süllyedés, majd az előző negyedévben tapasztalt jelentős javulás után stabilizálódni látszik a fogyasztói bizalom, és valószínűleg nem várható radikális emelkedése a közeljövőben. Azt mondhatjuk, hogy a lakosság „kivár".

A válság kitörése után egy évvel, a megváltozott gazdasági körülmények nyomot hagytak a lakosság életvitelén, sok minden átalakult az életükben, és jelenleg talán abban bíznak, hogy rosszabb nem lesz. Elég, ha csak a már most is magas munkanélküliségre és inflációra gondolunk" - értékelte a trendeket Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

A munkanélküliségre vonatkozó várakozások lényegesen nem változtak az előző időszakhoz képest: a munkanélküliség növekedésére a válaszadók közel kétharmada számít, egynegyedük szerint viszont nem fog változni a ráta a következő egy évben.

Az inflációs várakozásokat illetően kismértékben javultak a várakozások az előző negyedévi eredményhez képest: 2009 szeptemberében a megkérdezettek háromnegyede számít az árak emelkedésére (szemben a korábbi 89 százalékkal), egyötödük pedig arra, hogy változatlanok maradnak.

A család reáljövedelmével kapcsolatos várakozások tekintetében a megkérdezettek egynegyede számít az inflációval azonos mértékű reáljövedelem-növekedésre a következő 1-2 évben, 58 százalékuk annál kisebb mértékű növekedést vár.

A lakosság hitelfelvételi kedve tovább csökkent: a válaszadók kétharmada soha nem venne fel hitelt (szemben a korábbi 58 százalékkal), a fennmaradó egyharmad szerint az időpont nem alkalmas a hitelfelvételre. Tízből hárman számítanak növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.
A vélemények a megtakarításokról alig változtak az előző negyedévhez képest: a megkérdezettek közel fele szerint nem megfelelő az idő megtakarításaik felhasználására. Figyelemreméltó, hogy tízből három válaszadónak nincs megtakarítása.

A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv valamelyest mérséklődött: 2009 harmadik negyedévében tízből négy válaszadó szerint érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni, míg a megelőző periódusban közel 50 százalék volt az arányuk. A tartós fogyasztási cikkek beszerzését továbbra is a szükségesség határozza meg.

A lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya közel 50 százalék, a válaszadók harmada a lakásvásárlást jó befektetésnek tartja. Autót mindössze tízből hárman vásárolnának a következő 12 hónapban.