A magyarországi szállodák jövedelmezőségét is érezhetően rontotta az elmúlt hónapokban lezajlott pénzügyi válság - közölte Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség  főtitkára Sárváron. A szakember a szervezet közgyűlésén az MTI-nek elmondta, hogy augusztustól kezdve egész Európában és így Magyarországon is visszaesett a szállodai foglalások száma, ez a tendencia pedig szeptemberben és októberben is folytatódott. Hozzátette: a csökkenés mértékéről nehéz általános érvényű számokat mondani, mert az egyes régiók adatai eltérnek egymástól, de becsléseik szerint a szállodák forgalma itthon 8-10 százalékponttal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest.
A kilátások nagyon bizonytalanok, azok az elemzések amelyek a pénzügyi válság gazdaságra gyakorolt hatásairól készültek, a turizmus tekintetében elég borúlátóak - mondta. Kovács István hozzátette megpróbálnak kidolgozni egy olyan stratégiát amely következő másfél évre átsegítheti az ágazatot.

Mint korábban beszámoltunk róla válság jelei valóban átlalánosnak mondhatók üzleti ügyekben utazók körében éppúgy, mint a pihenni vágyók körében. Az év első tíz hónapjában a három-, négy- és ötcsillagos szállodák kihasználtsága nem érte el a hatvan százalékot (59,7). A bruttó szobaárbevétel 3,6, míg a vendégéjszakák száma 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szerencsésebbek közé tartoznak a Balaton melletti három-, valamint a nyugat-magyarországi négy- és ötcsillagos szállodák, náluk ha szerényen is, de legalább nőtt a forgalom, ám a vidéki hotelek átlagos kihasználtsága jócskán elmarad a hazai átlagtól. Egy szállodai szoba bruttó átlagára 17 600 forint volt, az ötcsillagosokban 36 900.

A válság jelei félreérthetetlenül látszanak, sokkal kevesebbet költenek a látogatók – mondta el a Népszabadságnak Horváth Tihamér, a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő, Hotel vezetője. A patinás kehidakustányi komplexum közönségének kilencvenkilenc százalékát a hazai vendégek adják, így azonnal megérzik a honi változásokat, míg üzletmenetük kevésbé érzékeny a nemzetközi trendekre és a devizaárfolyamokra. – Miközben az év végi céges rendezvények miatt szállodánk kihasználtsága jónak tekinthető, a fürdő vendégeinek száma 25-30 százalékkal csökkent – mondta az igazgató, aki azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a szektort nem csak a válság miatti esetleges forgalomcsökkenés érinti kedvezőtlenül. Míg 2003-ban 66 millió forintos évi energiaszámlát fizettek ki, addig ma ez az összeg 200 millió forint fölött van, pedig fogyasztásuk érdemben nem növekedett.

Már az idei év sem volt fényes – reagál a jövőt firtató kérdésünkre Kovács Pál, a budavári Hilton marketingvezetője, noha szerinte idén eddig nem a pénzügyi válság, hanem az erős forint okozta az ágazatnak a legnagyobb veszteségeket, éves szinten eurónként legalább 15 forintot. A bevételeik ugyanis az erős forint idején csökkennek, a kiadásaik pedig nem követik a változást. – Az üzleti utazók számának csökkenését is érezzük, így jóval kevesebb bérelt munkaerőt veszünk igénybe, télen komplett emeleteket le is kell zárnunk költségeink csökkentése érdekében – mondta a szakember. A szállodaipar problémáit tetézi az élelmiszer-ár-emelkedés, de a folyamatosan növekvő budapesti szállodai kapacitás is. Hazánkban ugyanis a sok pénzt költő üzleti utazók forgalma jócskán elmarad a várttól. Az okok: nincs modern és nagy kapacitású konferencia-központunk, az országmarketing hatékonyságáról pedig erősen megoszlanak a vélemények.