Nem sok jóra számíthatunk jövőre az Ecostat szakemberei szerint. A kutatóintézet várakozásai szerint 2009-ben a hazai GDP 1,3-1,5 százalékkal csökkenhet, míg a munkanélküliségi ráta 8,6 százalékra nő. (Az Ecostat 30 ezer új munkanélkülivel számol, ami meglehetősen optimista szcenáriónak számít az utóbbi időben elhangzott jóslatokhoz képest, melyek jellemzően 100-150 ezer új állástalannal kalkuláltak.) Belyó Pál vezérigazgató sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt időszak stagnálásával szemben a háztartások fogyasztása 2 százalékkal, míg a közösségi fogyasztás várhatóan 1,8 százalékkal mérséklődik. Az ipari termelés tovább mérséklődik, 1 százalékkal csökken 2009-ben, míg az építőiparban 2 százalékos visszaesés várható, s az idei jelentős bővülés után visszaesik az agrárágazat teljesítménye is. A szakember szerint a recesszió kilenc hónapig-egy évig tarthat Magyarországon, aztán megáll a gazdasági visszaesés.

Az átlagembert ugyan ez kevéssé vígasztalja, de az államháztartási hiány – uniós szemléletben – legalább jövőre is tovább csökken, és 2,7 százalék lehet a GDP-hez mérten. Az inflációt tekintve is jelentős mérséklődésre számítanak az Ecostatnál, éves szinten 3,2 százalékra csökken a pénzromlás üteme. Belyó Pál szerint a jegybanki alapkamat mérséklése lassú ütemben folytatódhat, még az idén elképzelhető egy 0,5 százalékpontos kamatvágás, s jövő év végére az irányadó ráta 7-7,5 százalékra csökkenhet, az euró árfolyama pedig 2009-ben 260-270 forintos sávban  lesz. Várhatóan javul olyó fizetési mérleg  egyenlege is, hiszen – főleg a lakossági fogyasztás mérséklődése miatt – az import 1,9 százalékkal eshet vissza, s bár export is mérséklődik, ám ennek mértéke ennél kisebb, 1 százalék körül lehet. A folyó hiány éves szinten 5,5 milliárd euró körül alakulhat, ami GDP-arányosan 4,8 százalékot tesz ki.

Az Ecostat kutatói úgy látják, hogy mivel az államháztartás keresletösztönző lépéseire nem lehet számítani, csak olyan strukturális jellegű változtatásokkal lehet a magyar gazdaság versenyképességét növelni, amelyek nem raknak terheket a központi büdzsére. Ilyen lehet az, hogy a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok is növelik a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközeiket, egyúttal a gazdaságot tekintve költségmegtakarító intézkedéseket tesznek, például nagyobb mértékben takarékoskodnak az  energiával. A kutatók szerint a gazdasági bővülés korábbi stratégiái újragondolást igényelnek. A világméretű recesszió következtében az exportvezérelt növekedés lehetősége leszűkül, illetve megszűnik. Magyarország számára döntő tényező lehet az, ha az ország javítja az aktivitási rátáját, azaz a még munkaképes korú lakosság jelenleg nem  foglalkoztatott részéből egyre nagyobb létszámú új munkaerőt állítanak munkába.

Belyó Pál felhívta a figyelmet: már a nyugat-európai országok is azon a véleményen vannak, hogy nem a munkaerő elbocsátásával, hanem a munkahelyek megtartásával kell átvészelni a gazdasági krízist. Ez pedig Magyarországon műszaki-fejlesztési, illetve strukturális átrendeződést igényel a gazdaságban – tette hozzá. Egy kérdésre válaszolva Belyó Pál elmondta: a jelenlegi helyzetben felelőtlennek tartja a szakszervezetek álláspontját, utalva a most folyó, illetve bejelentett sztrájkokra. Véleménye szerint most nem a sztrájkoknak lenne itt az ideje, hanem a munkahelyek megtartására, esetleg az új munkahelyek megteremtésére kellene az erőket koncentrálni.