A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a T-Mobile eljárása miatt indított vizsgálatot. A cég egy előfizetője a szerződéskötés megkötésekor új készüléket is vásárolt, melynek árát részletekben kellett törlesztenie. Később számlatartozása keletkezett, illetve a készülék esedékes részletének befizetésével is megkésett. A szolgáltató felszólítására a számlatartozását befizette, de az elmaradt készülékrészletet nem, mivel arról a felszólítás nem értesítette. Ezt követően a Magyar Telekom arra hivatkozva korlátozta előfizetője kimenő hívásait, hogy bár a mobilszolgáltatásra vonatkozóan nem volt tartozása, de a készülékrészlettel késedelembe esett. 

Az NMHH a vizsgálat után határozatban tiltotta meg a Magyar Telekomnak, hogy előfizetői kimenő hívásait korlátozza, ha az ügyfél a telefonszámlával nem, csak a kedvezményesen vásárolt készülék árával tartozik. A hatályos törvényi szabályozás szerint a szolgáltatók a nem fizető vagy késve fizető ügyfeleiknél a szolgáltatást korlátozhatják mindaddig, amíg azok a lejárt tartozást meg nem fizették. Fontos azonban, hogy a tartozásnak a szolgáltatás nyújtásából kell származnia, és a korlátozás csak akkor alkalmazható, ha a tartozást az erről szóló felszólításban is megjelölt, legalább harminc napos határidő alatt sem fizették meg.

Az NMHH határozatában rámutatott, hogy az előfizetői szerződés megkötésekor kedvezménnyel vagy részletfizetésre vásárolt mobiltelefon valójában nem része a szolgáltatásnak, ezért ha annak részleteivel marad el az ügyfél, de telefonszámláját rendben kifizeti, akkor a kimenő hívásai nem korlátozhatók. A készülék árával adós előfizetővel szemben a szolgáltató ugyanakkor nem eszköztelen: amint a hatóság határozatában rögzítette, a szolgáltató ilyenkor bírósághoz fordulhat a behajtás érdekében.

A bíróság osztotta az NMHH érvelését, és a hatóság döntését jogerősen helyben hagyta. Ez újabb fontos lépés az előfizetői jogok védelmében, mivel a továbbiakban minden szolgáltatónak eszerint kell eljárnia.Más kérdés, hogy ez felbátorítja-e azokat, akik eleve visszaélésre játszanak az új készülékek vásárlásakor. A szolgáltatók ugyanis rendre kamatmentes részletfizetési konstrukciókat hirdetnek, s ha megnő a visszaélések száma, akkor ezek a konstrukciók rosszabbak lehetnek, esetleg vissza is szorulhatnak. 

Az is kérdés: mit tehet a szolgáltató, mielőtt bírósághoz fordul? Kötelezheti-e a fizetési késedelembe esett ügyfelet a mobiltelefon visszaszolgáltatására? Letilthatja-e a készüléket magát a gyártási szám alapján? S kérdés az is, hogy jelenleg milyen szerződéseket kötnek a szolgáltatók a részletfizetésre, azokban milyen rendelkezések vannak ilyen esetekre?