A bankunió a legfontosabb asztalon lévő kérdés a következő hónapokban – mondta a Népszabadságnak és a Bruxinfónak adott interjújában Györkös Péter, a brüsszeli magyar Állandó Képviselet vezetője, aki a májusi európai parlamenti választásokig várható uniós eseményekről adott áttekintést. Emlékeztetett, jelenleg 299 jogalkotási javaslat van az uniós döntéshozatali rendszerben. A bankunió az egyetlen az integráció jövőjét alkotó építőelemekből, ahol konszolidált eredményig lehet jutni, hiszen effektív jogalkotás 2014-ben a választások miatt nem várható. Mint emlékezetes, a tagállamok tavalyi döntése alapján megszületőben van az egységes bankfelügyelet az Európai Központi Bank (EKB) vezetésével, most az egységes bankszanálási módszertan, a bankszanálási hatóságot meghatározó mechanizmus, illetve a közös bankbetét-garancia kérdésében kell dűlőre jutni mihamarabb. 

Az egységes bankfelügyelet terve azért született meg, hogy komolyabb ellenőrzés alá vonják a bankokat, és a déli tagállamok kívánságára elérhetővé váljon egy tíz év múlva leendő, a bankok befizetéseiből összeálló európai pénzügyi alap, melyből közvetlenül is fel lehetne tőkésíteni az euróövezet bajba jutott bankjait anélkül, hogy az rontana az adott ország költségvetésén. Az EKB várhatóan 2014 őszén veszi át a felügyeletet, addig egy komoly minőség-ellenőrzést is végeznek a várhatóan hozzájuk tartozó 130-140 bankban.

Nagy-Britannia nem csatlakozik a rendszerhez, a többi, eurózónán kívüli tagállam még kivár. Nem eurózónás félelmek szerint a mentőalap által biztosított kvázi közös garanciavállalás versenyelőnyhöz juttathatja a rendszerben részt vevő bankokat. Magyarország is kivár egyelőre, hiszen még rengeteg a tisztázatlan kérdés, például, hogy a pénzügyi alap felállításáig „ki fizeti a cechet”, és ki dönt a szanálásról. – A banki szektor az unió belső piacán annyira integrált, hogy mi ettől nem tudjuk magunkat függetleníteni – tette hozzá Györkös Péter. Mint a nagykövet elmondta, a felügyeleti rendszer a lehető legkedvezőbb feltételeket teremti meg a csatlakozóknak. (Korábban komoly aggodalom volt, hogy a nem eurózónatagok nem kapnak teljes jogú beleszólást a döntésekbe csatlakozás után sem.) – Nincs döntési kényszerhelyzet – fogalmazott Györkös Péter. Meg kell vizsgálni azt is, az egységes bankfelügyelet megszületése milyen hatással lesz a régióra és mindenekelőtt az OTP-re.

Az uniós hatáskörök brit és holland felülvizsgálata, s esetleg bizonyos jogkörök tagállami visszakövetelésével kapcsolatban a nagykövet elmondta: Magyarország nem ellenzi a szerződésmódosítás kérdésének napirendre vételét, de ellenzi a rejtett szerződésmódosítást, a „fű alatti” hatáskör-átruházást. Utóbbira példaként Györkös Péter a Tavares-jelentést hozta fel, illetve az abban felvetett új mechanizmusokat. – A jelenlegi hatásköröket nem vonjuk kétségbe, de azokat a szabályok szerint kell alkalmazni, minden burkolt kompetenciaátruházást el kell kerülni – szögezte le.

Tartjuk, amit ígértünk 

Most ősszel alkalmazza az Európai Bizottság először az úgynevezett kettes csomagot, melynek keretében többek között az eurózónás tagállamoknak október közepéig meg kell küldeniük a brüsszeli testületnek a költségvetési tervezeteket, amit aztán ott véleményeznek. Györkös Péter szerint túlságosan mereven nem fogják alkalmazni az új eljárási szabályokat. Magyarországot illetően a nagykövet közölte: ami most releváns, hogy a 2013-as számokat Budapest tudja hozni, és itt nem látnak rizikót sem Brüsszelben, sem Budapesten.

A 2014-re tervezett költségvetéssel kapcsolatban – melynek hiánycélja GDP-arányosan az uniós háromszázalékos küszöbértékhez közeli 2,9 százalék – a nagykövet közölte: nem feltételezi, hogy bármilyen lépést generálna ez esetünkben Brüsszel részéről, amíg három százalék alatt van a hiány, még ha a bizottság szereti is, hogy a küszöbértéktől távolabbi a hiánycél. – Ha tartottuk 2012-ben, amit ígértünk, és tartottuk 2013-ban, ami vállaltunk, akkor miért ne tudnánk tartani 2014-ben? – tette hozzá.

Heteken belül új megállapodás születhet a pénzcsapok nyitásáról

Az uniós TÁMOP-támogatások felfüggesztéséről a nagykövet elmondta, az eset nagyon hasonló a regionális, környezet- és energiaprogramok és egyéb források befagyasztásához, amely összegeket – a pénzügyi korrekcióról szóló szeptember elejei megállapodás után – most szabadít fel Brüsszel. Ebben az esetben is a 2007 óta fennálló gyakorlatot vizsgálja az Európai Bizottság, és a felfüggesztés több százmillió eurót érint. – Korai szakaszban vagyunk, bizonyos megállapításokkal vitatkozunk, van, ahol elfogadjuk a kritikát. A korrekció mértékéről egyelőre nincs döntés és megállapodás – mondta Györkös Péter, aki leszögezte: intenzív dialógus zajlik szakmai és politikai szinten a bizottsággal. – Bízom benne, hogy a következő hetekben sikerül ésszerű megoldást kialakítani – tette hozzá a nagykövet.

Györkös Péter nagykövet