Nem kell Brüsszellel ütközni a csekk-adó miatt
– A jelenlegi ismeretek alapján nem lesz szükség Brüsszel jóváhagyására a pénzügyi tranzackiós adó bevezetéséhez, azzal együtt sem, hogy az adót forgalmi típusúnak lehet tekinteni – állította egybehangzóan a Népszabadságnak több adószakértő is. Még egyeztetési kényszer sem áll fenn, de a „békesség kedvéért" nem ártana tájékoztatni Brüsszelt a tervekről.
Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában a pénzügyi tranzakciós adóval összefüggésben utalt rá, hogy a költségvetés bevételeinél az élőmunkát terhelő adózásról a forgalmi adózás felé kell elmozdulni. E megjegyzés azt sugallja, hogy a kormány is forgalmi típusú adónak látja a számlaműveletekre kivetni tervezett adót.
Ez alapján felvetődik, hogy meg kell-e szerezni az Európai Unió hozzájárulását az adó bevezetéséhez. Az adórendszer általában nincs egységes uniós kontroll alatt, de a hozzáadott érték alapú adózás kivétel, erre saját direktívát tart fenn Brüsszel.
Az eddig megismert részletek alapján azonban úgy tűnik, a magyar kormánynak nem kell ezt a kört megfutnia. – Van három-négy kritérium, ami alapján meghatározható egy adóról, hogy hozzáadott érték jellegű, vagy sem, s a kormány ötlete nem mindegyikre illik rá – mondta a Népszabadságnak Földes Balázs, a KPMG áfával foglalkozó munkatársa. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi tranzakciós adó nem általános, mivel csak a pénzügyi műveletekre terjed ki, és a levonhatósági jog sem bukkant fel eddig a tervekben, márpedig az is alapja a hozzáadott érték szerinti adózásnak.
Ugyanígy látja Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő is, aki az iparűzési adóról szóló európai uniós döntésre emlékeztetett, amelyben megfogalmazták az áfa ismérveit. Mivel nem felel meg minden feltételnek a tranzakciós adó, a szakértő szerint nem is kell Brüsszel hozzájárulását kérni a bevezetéséhez. – Talán még egyeztetési kötelezettség sem áll fenn – vélekedett, hozzátéve, hogy azért óvatosságból megfontolandónak tartja Brüsszel tájékoztatását, elejét véve egy vitának.
Földes Balázs szerint olyan kifogást sem nagyon lehet találni a pénzügyi adó magyar fajtája ellen, mint ami alapján a távközlési szektor különadója miatt zajlik jelenleg eljárás az unióban Magyarországgal szemben. – Én legalábbis nem tudok olyan speciális kitételről a pénzügyi ágazati szabályozásban, ami indokolttá tehetné a tranzakciós adó megtámadását – jelentette ki az adószakértő.
A kormány terveiben szereplő adó mértéke egy ezrelék lehet a miniszterelnök nyilatkozata alapján. Orbán Viktor szerint az adótól nem kell tartania az embereknek, cégeknek, nem jelent majd nagy terhet. Az mindenesetre megállapítható, hogy ha a pénzügyi tranzakciós adóval párhuzamosan kivezetnék a bankok különadóját (amit a Magyar Bankszövetség magától értetődőnek vesz), akkor az eddig egyértelműen a pénzintézetekre hangolt adópolitika új irányt venne, mert a jövő évtől közvetlenül a lakosságtól, a vállalkozásoktól szednék be azt az adót, amit eddig a bankoknak kellett befizetniük, rontva a mérlegüket. Más kérdés, hogy a különadó valamilyen formában és mértékben megjelenhetett a banki költségekben.
Az adóalanyok köre azonban egyértelműen változna a tranzakciós adóval, ha a számlatulajdonosoknak kell a közterhet megfizetniük. Technikailag persze megoldható, hogy a bank – ahogy eddig is tette a különadó esetében – a mérlegében mutassa ki és fizesse be az adót, elég, ha közben a kormány szemet huny afelett, hogy az adó mértékével megnövelik a banki költségeket. Ez nem volt eddig természetes, a kormánypárt soraiból többen is panaszt tettek a parlamenti üléseken, hogy a bankok beárazzák a ma is hatályos különadójukat.
A pénzügyi tranzakciós adó összege adott esetben komoly is lehet. A vállalkozások túlnyomó részének kötelező banki folyószámlát fenntartaniuk, ahonnan intézik pénzügyeiket, utalják a béreket, a közterheket. Egy egyszerű vállalkozás, egyetlen alkalmazottal is havonta legalább három adószámlára utal. Nem beszélve arról, hogy ha tényleg a lehető legáltalánosabb módon vezetik be az adót, akkor a számlához kapcsolódó banki költségek levonásakor is fel kell majd számítani az adót.
– Az vajon nem alkotmányellenes, hogy az elkerülhetetlen költség (hiszen számlát nyitni kell, annak pedig vannak üzemeltetési költségei a bank részéről) után adót számolnak fel? – tettük fel a kérdést Vámosi-Nagy Szabolcsnak, aki szerint ez nem ütközik az alaptörvénybe. Mint mondta, az autóvásárláskor is fizetni kell a rendszámtábla felrakásáért.
