Informatikai fejlesztésekkel igyekszik a növelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóhátralékok beszedését.

Az MTI azt követően kereste meg az adóhatóságot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője is a kint lévő adóhátralékok nagyságáról, a beszedés hatékonyságának javításáról beszéltek. Az adószakértő szerint az adóhatóságnak a végrehajtást kellene szigorítania.

Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese úgy vélekedett: a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által elmondottak nem kritikát jelentenek. Természetes a kormányzat célja, hogy minél magasabb összeget szedjen be az adóhatóság.

Leszögezte: a NAV-nak növelnie kell a hatékonyságát, ez a kötelessége. Mint mondta, ezt az informatikai fejlesztésekkel igyekeznek elérni, létszámbővítésre nincs lehetőség. Az adóhatóság örömmel fogadná, ha az adótörvények módosításakor eljárási szabályokat is változtatná a parlament - közölte az elnökhelyettes.

Varga Árpád megjegyezte: az adóbevételekben az áfa kiemelt helyen szerepel. Ebből várják a legnagyobb bevételt. De az adózok is általában ezt az adónemet mulasztják el befizetni. Inkább a személyi jövedelemadót és járulékot teszik első helyre, hiszen ezek büntetőjogi következményei sokkal súlyosabbak. Az áfa esetében van egy kis "játék". Azt akkor fizetik be az érintettek, ha megkapják az ellenértéket. A körbetartozás miatt jellemző viszont, hogy nincs is miből befizetni - fogalmazott.

Mint elmondta, a teljes hátralék, amelyben benne vannak felszámolás alatt lévő cégek és a működök is, majdnem fele az áfából származik. A működő cégek esetében ez viszonylag kisebb arány: itt az áfa alig 20 százalékos arányt képvisel.

Kiemelte: a működő adózók hátraléka az elmúlt 4-5 év alatt nem változott, azaz nem nőtt. Pedig az infláció, vagy a válság miatt ez is megtörténhetett volna. Szerinte tudomásul kell venni, hogy válság van, és ha ebben az időszakban az adóhivatal "lekaszálná" a fenti összeget, azzal sokkal rosszabbat tenne, mint most, amikor tudomásul veszi a hátralékokat és megpróbálja beszedni.

Az elnökhelyettes azt mondta még, hogy az 500 milliárd forintos kintlévőségből éves szinten 300 milliárd forintot szednek be végrehajtás keretében; az adóhatóság célja, hogy minél hamarabb ott legyen a nem fizető cégeknél. A költségvetés szempontjából előnyösebb, ha a "nagyobbaknál" kezdenek.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke más véleményen van. Szerinte az adóhatóságnak szigorítani kellene a végrehajtást. Ezzel már az idén is lehetne bevételre szert tenni. Közölte: szükség lenne arra is, hogy az adóhatóság bővebb ellenőrzési eljárásokat kezdjen, illetve arra, hogy törvénymódosítással a parlament kiterjessze a fordított adózás lehetőségét.

Azt mondta: az adóhatóság gyakorlatán kellene radikálisan változtatni, és a végrehajtásokat azonnal el kellen indítani. Az nem járható út, hogy a hatóság a behajtások során csak nagy tételeknél, a több 10 millió forintos tartozásnál lép; a tartozásokat akkor kellene behajtani, amikor még arra van reális esély. A kis tételeknél kellene kezdeni, nem akkor, amikor már úgy felhalmozódik az adósság, hogy végül az érintettnek vagyona nem fedezi az adótartozását.

Szerinte az ÁSZ által említett 1 900 milliárd forintból 500-600 milliárd forintnyi lehet a rövid lejáratú tartozás értéke. Ez be is hajtható.

Tény - fűzte hozzá -, hogy a legnagyobb adóelkerülés az áfában folyik. Sokan élnek vissza ezzel. Arra játszanak, hogy az adóhatóság érdemben nem foglalkozik azokkal, akik befizetik az áfát, de bevételeik jelentős részét nem vallják be. Ezt nehezebb ellenőrzi. Itt a színvonal emelésével, a kapacitás növelésével lehetne változást elérni. Ez hosszabb időt igényel - közölte.

Zara László szerint ki kellene terjeszteni a fordított adózás lehetőségét. Ez már működik az építési engedélyköteles tevékenységeknél. Az áfatörvény aktuális módosításával párhuzamosan meg lehetne lépni, és el lehetne indítani a jóváhagyási kérelmet Brüsszel felé.

Az adótanácsadó nem osztja azt a vélekedést, hogy a cégek a válság miatt nem tudják befizetni az adókat. Szerinte az, aki a vevőjétől megkapta az ellenértéket, az áfát is ki tudja fizetni.

Elismerte: a körbetartozás miatt azok, akik nem kapták meg az ellenértéket, áfát sem tudnak fizetni. De a körbetartozást is lehetne rendezni. Olyan rendszereket kellene alkalmazni, amely ösztönzi a vállalkozókat, hogy a problémát saját maguk körében oldják meg - fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta: az áfa területén továbbra is nagyon nagy az adóvisszaélések, -elkerülések, csalások mértéke. Ezen pedig változtatni kell: „az adóhatóságnak ezen a területen jobb teljesítményt kell nyújtania".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott: a forgalmi adókat hatékonyabban kell beszedni, mert 600 milliárd forint nem folyik be a költségvetésbe erről a területről.

Az ÁSZ vezetői a 2010-es zárszámadás kapcsán beszéltek az adókintlévőségekről. Domokos László elnök azt emelte ki, hogy az év közben tervezett adóbevételek majdnem 236 milliárd forinttal elmaradnak a törvényben tervezettől.

Becker Pál főigazgató azt jegyezte meg, hogy ijesztő nagyságrendű a kint lévő adóhátralék. 15 százalékkal, 1 900 milliárd forintra nőtt tavaly.