A várakozásoktól elmaradva, 3,5 százalékkal nőtt az ipari termelés novemberben az egy évvel ezelőttihez képest, munkanaphatástól megtisztítva azonban az ipari termelés 5,8 százalékal növekedett. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés. A termelést a járműgyártás növekedésének lassulása fékezte – közölte a Központi Statisztikai Hivatal adatait vizsgálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ennek ellenére a következő hónapokban elsősorban a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, részben az autópiaci kilátások javulása (decemberben igen jelentős javulás látszott az európai autópiacokon), részben a Magyarországon létesített autóipari kapacitások felfutása miatt.

A kilátásokra nézve szerinte biztató, hogy az európai és a német konjunktúramutatók a kilábalás irányába mutatnak, így a külső kereslet élénkülése várható. A belső kereslet szintén élénkült a tavalyi év utolsó hónapjaiban, amit alátámasztanak a várakozásoknál lényegesen jobb kiskereskedelmi adatok is. Az ipar megrendelési adatai szintén biztatóak. Idén az autóipari kapacitások további felfutásával, az év közben belépő újabb feldolgozóipari kapacitásokkal, valamint a tavalyihoz képest jóval kedvezőbb külső és belső keresleti kilátásokkal 6 százalékra gyorsulhat az ipar kibocsátásának növekedése a tavalyra várt közel 2 százalékos növekedéshez képest.

A várakozásoknál (2,8-3 százalék) lényegesen gyorsabban, 4,9 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom novemberben az előző évihez képest. Az előzetes becslés alapján a kiskereskedelmi értékesítések megközelítően 2,4 százalékkal növekedhettek az előző havihoz képest, ami tükrözi a meredeken javuló fogyasztói bizalmat, valamint a 38 éves inflációs mélypont és a pedagógusbér-emelések miatt megugró reálbérek pozitív hatását. 

Az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma 4,5 százalékkal, a nem-élelmiszer ágazatok forgalma 4,8 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma 5 százalékkal nőtt, ami a kiskereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növekedésére utal. A bérek és nyugdíjak tavalyi jelentős reálnövekedése, valamint bázishatások miatt a kiskereskedelmi forgalom növekedése a tavalyi utolsó negyedévben megközelíthette a 4 százalékot, így a háztartások fogyasztása érdemben járulhatott hozzá a negyedik negyedéves GDP-növekedéshez, alátámasztva azon várakozásunkat, hogy a GDP növekedése az utolsó negyedévben elérhette a 2,8 százalékot – tette hozzá Suppan Gergely. Tavaly összességében a kiskereskedelmi forgalom növekedése meghaladhatta az 1 százalékot, idén pedig meghaladhatja a 3 százalékot részben a bázishatások miatt várhatóan erős első negyedév, részben pedig a 2-2,5 százalékos várható reálbér-növekedés hatására.