Az előzetesen jelzettnek megfelelően 589 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt pénzforgalmi hiánya az első negyedév végén. A központi alrendszerek deficitje az egész éves terv 67 százalékát teszi ki. Aggodalomra azonban emiatt biztos nincs ok: a bevételek az év első részében kevésbé érkeznek (az éves előirányzat 20 százaléka jött be), míg a kiadások terv szerint haladnak (itt az időarányoshoz közeli, 24,6 százaléknál járunk). A részletes adatok nem okoztak igazán meglepetést, a Nemzetgazdasági Minisztérium a konvergenciaprogram bemutatásakor már jelezte, milyen eltérések várhatóak a költségvetési gazdálkodásban, és a negyedéves adatok zömmel ezen prognózist támasztják alá.

A legnagyobb kiesést a tranzakciós illetéknél, vagyis a csekkadónál lehet látni: itt az első három hónapban csupán 27,5 milliárdos bevétel jött össze, ami kevesebb mint a tíz százaléka az egész évben várt 301 milliárd forintnak. Igaz: ezen tételnél 80 milliárd forint belső utalás, az Államkincstártól érkezik majd, és valószínűsíthető, hogy e forrásból még nem érkezett pénz. Valójában tehát a költségvetés a csekkadóból "csak" 220 milliárd forintra számíthat, ám az időarányos elmaradás még ehhez képest is jelentős. Ezért aztán nem is meglepő, hogy most már - a konvergenciaprogramban leírtak szerint - 80 milliárddal kevesebbet várnak ebből – tehát összesen 140 milliárdot külső forrásból, ami elérhetőnek tűnik az első negyedéves számok alapján.

Nem látni viszont egyelőre jelét a vártnál kisebb gazdasági növekedés és a kedvezőbb infláció bevételeket mindenképpen csökkentő elegyének. Emiatt a konvergenciaprogram szerint 173 milliárd forinttal kisebb lesz az éves bevétel, ám ennek egyelőre csak a jövedéki adónál lehet némi jelét látni, az áfánál nem. A bevételek utóbbinál időarányosan ugyan elmaradnak a tervezett szinttől, de meghaladják a múlt évit, vagyis úgy néz ki: összejöhet a költségvetésben előírt keret. Igaz: itt az elemzést zavarja, hogy immáron 45 nap után kell fizetnie a visszautalásokat az adóhivatalnak és nem várhat akár 73 napot is. Emiatt viszont nem feltétlenül lehet az elmúlt évekkel összehasonlítani az adatokat.

Érdekesség, hogy a bányajáradéknál van némi lemaradás az előző évek alapján várható bevételektől - a tárca magyarázata szerint ezt részben az olajárak csökkenése okozta, ám márciusban közrejátszott az alacsony bevételekben "a rezsicsökkentés érdekében véghezvitt hatósági ár csökkentése". Az összefüggést nehéz érteni - ám miértről szóló, nyilvános online sajtótájékoztatón feltett kérdésre mindeddig nem érkezett válasz. 

A kiadásoknál is a konvergenciaprogramban leírt elemzést igazolják a negyedéves adatok: a lakástámogatási kiadások például láthatóan nem érik el a tervezett szintet. Az egész éves keret több mint 200 milliárd, amelynek eddig csak 13 százaléka ment el - így várhatóan reális az a becslés, hogy 50 milliárdot ezen a soron megspórolhat a büdzsé. 

Az adatokból egyelőre így valóban az látszik, hogy jelentősebb bevételi elmaradás nincs, és a tartalékok zárolásával valószínűleg megoldható lesz az év. 

bank