A leminősítést előrejelző negatív kilátással tartja továbbra is a magyar bankrendszert a Moody’s legfrissebb jelentése, ami azt mutatja: nem igazán hatotta meg a magyar gazdaságpolitika értékelése során a hitelminősítőket az a tény, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még az Európai Bizottság ezt megalapozó döntése után nyilatkozta azt a Népszabadságnak: a kabinet el szeretné érni, hogy a nemzetközi hitelminősítők jobb osztályzatot adjanak a magyar adósságra, ez ugyanis jót tenne a gazdaságnak (alacsonyabb kamatokat, olcsóbb államadósság-finanszírozást hozhatna). 

A Moody’s ugyan most nem az állami adósságról adott ki jelentést, hanem a bankrendszerről, de lépésük arra utal: nem igazán ítélik meg kedvezően az itteni gazdaságpolitikát. Ennek egyik jele, hogy a nemzetközi hitelminősítő az idén csupán 0,2 százalékos GDP-növekedést vár, „a gyenge export-kereslet és a nem megfelelő befektetési környezet” miatt.

A bankrendszer kilátását azért tartják negatívban mert működési környezetük gyenge – az alacsony növekedés mellett a magas adóterhelés is rontja a jövedelmezőséget –, romlik a hitelek minősége, miközben a pénzintézetek továbbra is jelentősen ki vannak téve a devizafinanszírozásnak, valamint az anyabankok tőkeellátási hajlandóságának.

A szervezet szerint – bár a korábbinál lassabban, de – tovább növekszik a problémás hitelek aránya, amely az első negyedévben elérte a 20 százalékos szintet. A rendszer ki van téve a bizalmi kockázatoknak, az eszközök minőségét rontja a rossz gazdasági környezet, a maga munkanélküliség és a devizahitelek magas aránya is, ami miatt nagyobb a sebezhetőség – írja a hitelminősítő.