Nem fuzáriumos a magyar gabona
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyetértésben tanácskozásra hívta a hatóságok és az élelmiszerlánc képviselőit, hogy fórumot biztosítson a gabonaalapú termékek reális fuzárium szennyezettségéről, és a további javítás lehetőségeiről szóló megbeszélésnek. A fuzárium szennyezettség világszerte problémát jelent a termelőknek, mely a helyes mezőgazdasági gyakorlattal, az élelmiszerlánc szereplőinek összefogásával csökkenthető.
A tanácskozáson részt vettek az illetékes minisztérium (FVM) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), valamint a gabonatermelés, a malomipari és sütőipari feldolgozás, valamint a tudomány (kutatóintézetek, egyetemek) és a vizsgáló laboratóriumok képviselői.
A megbeszélés során kiderült, hogy a Magyarországon kapható gabonaalapú termékek szennyezettsége – noha nem tér el az európai átlagtól, és jobb, mint a világ sok más területén – figyelmet érdemel. Minden lehetőséget ki kell használni, hogy a hazai gabona megőrizze hagyományosan kiváló minőségét, ezzel segítve mindennapi kenyerünk biztonságosságát, a lakosság egészségi állapotának javulását.
A Mébih közleményében az is szerepel, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nincs tudomásuk arról, hogy gabonatoxin miatt Magyarországon az utóbbi években bárki megbetegedett volna. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, és annak alapos gyanúját is az észlelő orvos köteles jelenteni, hogy a kivizsgálás, az élelmiszerrel való összefüggés feltárása megtörténhessen, és a további megbetegedések megelőzhetőek legyenek. Ilyen bejelentésről a hivatalnak nincs tudomása.
A Mébih az MgSzH-val közösen vizsgálta a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzárium tartalmát 2008-ban. Ennek során összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16 féle fuzárium toxin jelenlétét keresték egy rendkívül érzékeny módszerrel. A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) tekintetében találtak határértéket meghaladó szennyeződést, a minták 3 százalékában. Hormonhatású mikotoxint a vizsgálatok nem mutattak ki.
Nagy mennyiségű DON bevitel, hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki. Állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Rákkeltő, vagy hormonszerű hatást DON esetében nem igazoltak.
Az elvégzett vizsgálatok eredményeit a MÉBiH olyan szempontból is elemezte és értékelte, hogy a lakosság kenyérfogyasztásból eredő mikotoxin bevitele milyen mértékű. A hatás ugyanis az elfogyasztott méreganyag mennyiségével arányos. Azt találta, hogy az átlagos mikotoxin terhelés jóval az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető bevitel alatt van.
A fuzárium fertőzés világszerte problémát jelent a termelőknek, mely nagymértékben függ az éghajlati, időjárási viszonyoktól, és mértéke évről évre, sőt területről területre változhat. A fertőzés és mikotoxin termelés helyes mezőgazdasági gyakorlattal, megfelelő vetési, betakarítás előtti és betakarítás utáni stratégia alkalmazásával, az élelmiszerlánc szereplőinek összefogásával csökkenthető.
A megelőzés legfontosabb elemei a vetésforgó, helyes talajművelés, tápanyaggazdálkodás, fertőzéssel szemben toleráns fajták vagy hibridek kiválasztása és a gombaölő szerek helyes használata. A betakarítás során a fertőzött területről származó gabona elkülönítése, a betakarítás időzítése és technikai kivitelezése fontos. A károsodott magvak és egyéb idegen anyagok betakarítás utáni tisztítással történő eltávolítása is csökkentheti a mikotoxinszintet. A nedves gabona szárítása, és a megfelelő, jó szellőzésű raktározás, a befülledés megelőzése is fontos.
A megbeszélésen - fentiekre vonatkozóan - számos felvetés született. A résztvevők javasolták, hogy az FVM koordinációjában kerüljön kidolgozásra rövid- és középtávú program ezen felvetések érvényesítésére.
